Az óriások vára – Torockószentgyörgy

A Torockószentgyörgyre látogató emberek nagy többségének, már egyfajta zarándokhellyé vált a település mellett magasodó várrom, mégis több száz éve már annak, hogy még mindig gondozatlanul romosodik. 

A vár foka, Torockószentgyörgy szintjéről mintegy 200 méteres szintkülönbséget képez, és kinézve az ablakából, a miniatűr képét látjuk a településnek, amely arra sarkalta a lakosságot, hogy az Óriások várának hívják az építményt A várban Orbán Balázs is megfordult, amiről még térképet is rajzolt 1986-ban. Orbán Balázs három időszakot különít el a vár építését illetően. Az első: A vár legrégebbi építménye a vaskos nyugati fal, illetve a keleti bástya, amelyek a 14. században épültek. Az építtetője valószínű I. Thoroczkay Ehellös volt. A második része a 15. században épített déli rész, mely a nagyobb helységeket tartalmazta, mint pl. a lovagterem. A harmadik szakasza pedig, az 1514-es parasztfelkelés után volt, miután a várat feldúlták. A Thoroczkay család ezután a nyugati oldalon megerősítő falat építettet. Később az osztrákok 1704-ben felrobbantották a várat, amit azóta sem állítottak helyre. A vár manapság már ismert turistalátványosságnak számít, hiszen aki a környékre jön, annak a Székelykő megmászása után, ez a következő látnivaló. A csodálatos környezetben való fekvése mellett, innen kiváló panoráma nyílik a Székelykőre is.

Turánkat a Torockószentgyörgyi Unitárius templománál kezdjük, az Y elágazásnál, északkelet felé haladva, a  és a  turistajelzés mentén.

A település meglepően színes, az utcán kutyák, malacok is megfordulnak, de még az itt kanyargózó Havas-patakkal is találkozni. 

Innen már látni a messzeségben megbújó hegyes dombra épített várat, amit a déli, és nyugati oldalról kerül majd a turistaút.

Ahogy egyre közelebb kerülünk hozzá, úgy lesz az utunk is egyre meredekebb, a vár látványa pedig egyre szebb. 

Hátunk mögött a Székelykő hatalmas hegyvonulata látható. 

Elsőbbikre közelebbinek tűnt a vár, de szerencsére így sem hosszú az út odáig. 

A turistaút a délnyugati oldal felől vezeti a turistát, már a  jelzésen, ami biztonságosnak mondható. Persze voltunk páran, akinek nem volt kedve kerülni a vár láttán, így toronyirányt indultunk neki, amit nem javaslok senkinek. 

A várhoz közel érve veszi csak észre az ember, hogy innen feljutni szinte lehetetlen, hiszen a feljutáshoz már-már sziklamászói tudományra van szükség. Az úton többször is visszacsúsztunk, még úgy is, hogy négykézláb kapaszkodtunk.

De, ha a turistaúton halad az ember, akkor nem érzi magát veszélyben, és játszi könnyedséggel fel tud jutni, ahol aztán a vár minden szegletéből van mire nézni.

Feléreve, tökéletes a panorámánk a Székelykőre is.

De természetesen, most a legérdekesebb látnivalót a vár részei adják. Itt hagynunk kell időt magunknak, hogy mindent jól szemügyre tudjuk venni. Ezt a részt nem szabad elsietni.

Jól látni innen fentről Torockószentgyörgyöt, és a mélyben a többieket is, akik nem merték beválalni a délkelet oldali emelkedőt. 

Kitekintünk vár északnyugati oldalából is, ahol a turistaút is halad. 

Elindulunk lefelé, és megpillantjuk az érdekes, és impozáns látványt nyújtó Siloşului szorost is, ahová egyszer mindenképpen el kell majd mennünk.

Sajnos a várat nem gondozzák, így előbb utóbb az idő vasfogának a martaléka lesz. Szomorúan látjuk, hogy ezt csak úgy hagyják.