A Király-erdő tanösvénye

 A Király-erdőben, Biharrósán járunk, ahol a Kristálybarlangot (volt bauxit bánya) és a felette lévő tanösvényt járjuk be, amely egy érdekes kilátópontra vezet ki minket.

A Király-erdő területe mintegy 1200 km2, melyet északról a Sebes-körös folyó, keletről a Jád-völgye, délről a Fekete-körös-folyó, nyugatról pedig a béli, váradi medence határol. Legmagasabb csúcsa a Holdringató a maga 1027 méteres magasságával.

A Király-erdő arculatának a bemutatására az egyik legjobb helyéül szolgál a Biharrósa településén található, a Farcu Kristálybarlang felett húzódó kék-pont jelzésű turistaút, amely egy tanösvény is egyben. A Központ felől, illetve az Erdődámos felől érkező út leágazásáról is - Ami megkerüli az Albioarei-szorost - eljuthatunk ide.

A Farcu-kristálybarlang egy különleges helyen található, egy olyan ponton, ahol a kilátásunk sem szűkölködik a jó panorámában.

Itt érinti meg igazán az embert a természet, és innen indulnak el igazán a vidék iránt kezdődő érzelmek.

A kristálybarlangba mindenképpen érdemes lemennünk, hiszen azon kívül, hogy gyönyörű kristályokat is láthatunk, a Király-erdő bányászati tevékenységeinek a történelmébe is betekinthetünk, amely igen gazdag, főleg ha azt vesszük, hogy itt a Király-erdőben találtak először dinoszaurusz csontokat az alumínium-oxidban (bauxit).

Igen alumínium-oxid, hiszen ez a vidék az egyik leggazdagabb bauxit bányájának a helyéül szolgált az 1900-as években. Az itt fellelhető kőzet bauxit tartalmát 1874-ben mutatták ki, a kolozsvári egyetemre küldött mintából, miszerint az itt fellelhető ércnek 50%-os bauxit tartalma van.  Ehhez képest meglehetősen későn, az 1900-as évek elején alakultak az első bányatársaságok. A Jád-völgyében feltárt bauxit mennyiségét mintegy 2-2,5 millió tonnára becsülték.

Rengeteg bauxitot termeltek ki, amelyek többek között a Nagyváradon található Alumina gyárában kötöttek ki, amely 1965-től egészen 2014-ig fennált. Több helyen a felszínen termeltek, de pl.: Tízfalu, Cornet, Rakás, Vércsorog, Vida, vagy Biharrósa környékén a föld alatt. Így találtak rá erre a kristálybarlangra is, amely azóta megnyílt a látogatók előtt.

Ha kinézegettük magunkat nincs más hátra, minthogy meginduljunk a parkolóból induló turistaút mentén, amely a felfelé kaptat a kék-pont  turistajelzésen.

Több pihenőhellyel és tájékoztató táblával is találkozhatunk, amely a Király-erdőt igyekszik bemutatni nekünk, pl. hogy milyen növénytársulásokkal találkozhatunk.

Egy viszonlag tisztás területen haladunk a túránk első felében, ahonnan kiváló a panorámánk Biharrósára, és magára a Király-erdőre.

Felérünk a domb tetejére, ahonnan már szintemelkedés nélkül sétálunk be az erdőbe, hogy más aspektusából is megismerkedjünk a vidékkel, amelynek az uralkodó fafajai az Ezüsthárs, Kocsánytalan tölgy, Gyertyán, Hegyi-juhar, Közönséges nyír, és a Bükk.

Nem sokkal kellemesebb dolog van, mint ebben a hangulatos erdőben sétálni, ahol elérkezünk a turistaút kilátópontjára, amely a Lazuri-szorost határoló szikláinak a peremére vezet ki minket.

Az ember itt akár egy óráig is képes bámulni a természet apró részleteit. Aki járt már a szorosban, az nem tud könnyen elszakadni ettől a helytől.

Itt lehetőségünk van egy igen veszélyes úton lemenni a szoros mély völgyébe is. Ha a völgyben előrefelé haladnánk, - amerre a kilátópontunk is néz - akkor hosszú-hosszú ideig barangolhatnánk, ahol néha térdig süllyednénk a szurdok patakjának a vizében, míg eljutnák a pisztrángosig, ahol megérdemelten koronázhatnánk meg a napunkat. A pisztrángoshoz egy szekérúton is eljuthatunk - Legalábbis régen szekérút volt -, amely a Kristálybarlantól indul tovább.  

Miután kicsodálkoztuk magunkat, visszaindulunk a kék-pont jelzésen , amely egy másik útvonalon szép lassan visszakanyarodik a Kristálybarlanghoz.

Még nincs ilyen hamar vége az útnak, hiszen még élvezhetjük ennek a szép erdőnek a hangulatát. Majd kiérve az erdőből meglátjuk az alattunk lévő barlangrendszer egy beszakadását, amelynek környezete nem hazzutolja meg a kőzet bauxit tartalmát. 

Itt további tájékoztatást is kapunk a régi bányákról, ahol még egy alaprajzot is láthatunk. Ha közelebb megyünk a beszakadáshoz láthatunk egy meredek lejáratott, amely ki tudja hová vezet. Mivel nagyon veszélyes senkinek nem alánlom, hogy lemenjen oda, inkább csodálják meg ezt a gazdag alumínium-oxid tartalmú érdekes kőzetet.

Ezután már lefelé vezet az utunk, amely visszakanyarodik a körtúránk kezdetébe.