A középkori város és a modern kor házassága
Murauról:
Murau a víz, a fa és a sör városa. Meghatározó szerepet tölt be a Mura folyó, mely ékszerként szeli ketté a települést. Egyrészt turisztikai látványosságal bír, másrészt pedig elektromos árammal látja el a települést, és a környező vidéket, a több vizierőművének is köszönhetően. Tehát ebből a szempontból teljesen önálló és független. A jó minőségű fából pedig értékes termékeket készítenek, a hulladékából pedig hőt állítanak elő.
Murau, a sör városa, melyet egy 2010-es júliusban megrendezett ünnepségen tettek hivatalossá, a muraui sör 100 éves fennállásának alkalmából.
A középkori város építményei keverednek a modernkori építményekkel és életfelfogással. Igyekszenek megőrizni a város középkori autentikusságát, bár ugyanakkor ide is betört a fogyasztói társadalomra épülő gazdasági szellem. Megkaphatjuk a legmárkásabb ipari termékeket, és a kézzel készült kézműves termékeket is.
Gyönyörűen szép hegyláncok veszik közre a várost. Mindenki tudja, hogy a Murau-Kreischberg régióban fúj Ausztria legegészségesebb szele. Rengeteg túrázásra, kirándulásra alkalmas helység csomópontja, mint pl.: St Georgen / Kreischberg, Frauenalpe, Turracher höhe, Stolzalpe, Sölkpass, hogy néhányat említsek.
Murau Történelem:
A terület már a bronzkorban és a római korban is lakott volt. Irásos történelem először 1250-ben jelent meg egy oklevélen "Castum Murowe" néven. A XIII. századi várat Ulrich van Liechtenstein építette egy kereskedelmi útvonal kereszteződésénél, így a vár körül egy kereskedőváros jött létre, amit 1289-ben Ulrich fia, II. Ottó emelte városi rangra. Ekkor Épült a St. Leonhard tér és a Grünfels vár is.
A vár és a város virágkora wasserleonburgi Anna Neumann idején virágzott fel, aki a Wasserleonburg dinasztiából származott, és a XVI. században egy beházasodás révén lett Murau úrnője. Anna a második házassága révén hozzáment Christoph von Liechtenstein-hez, Murau akkori főurához. Az Úrnő 5 házasságot élt túl, és nagy örökséget szerzet magának, többek között Murau városát. Majd feleségül vette őt Schwarzenberg grófja, akit ő már nem élt túl. Így lett Murau a Schwarzenbergek székhelye, és azóta is a Schwarzenberg család leszármazottainak tulajdona.
A városban:
Fő tér (Schiller tér):
A tér 1270-ben I. Ulrich von Lichtenstein idejében készült el, és eredetileg "Pénteki piac"-nak hívták. Érdekes, hogy napjainkban is tart ez a hagyományos rendezvény. Aztán később a nagy német íróról, Friedrich Schiller-ről nevezték el a teret. A Pestis évére emlékezve épült. A középen álló Máriát, 6 szentet ábrázoló szobor veszi körül.
A Kapucinus templom és kolostor, és a Murau kézműves múzeum:
1648-ban alaptították Graf Georg Ludwig életreformációjának következtében. Itt található Anna Neumann , Murau egykori úrnőjének sirja. Az udvarban található a Schwarzenberg mauzóleum. A kolostor, illetve a belső udvara ad otthont a városi múzeumnak.
A Mursteg híd:
A híd 1995-ben a "Holzzeit" kiállítás alkalmából készült, mely egy országos szintű rendezvény a fa témájában. A híd összeköti a keleti városrészt a pályaudvarral. A 46,8m hosszú híd tervezését és kivitelézését, egy svájci cég(Meili und Conzett) végezte, mely építészeti díjat nyert 1996-ban.
A közigazgatási hivatal:
Murau azért igyekszik modernizálódni, és ez a város sok vonásában érvényesül, mint ahogy ebben a hivatali építményben is(bár szerintem nem illik bele a képbe). Közvetlenül a hivatali épület melett találjuk Anna Neumann szobrát is.
A pályaudvar:
A pályaudvar közvetlenül a közigazgatási hivatallal szemben található. A keskeny nyomtávú vasút első útja 1984-ben volt. A pályaudvar a régió legszebb részeinek a csomópontja. Lehetőségünk van gőzmozdonyos kiránulásra is.
A Mura-folyó menti Murpromenade sétány:
Ez a park szerű sétány a Mura-folyó északi partján húzódik végig, közvetlenül a part mentén. Itt találkozhatunk a Macskaistennő szobrával is. Majd egy kis kiállítással, és néhány képpel illusztrálva milyen volt régen Murau és a Híres kőhíd.
Majd a sétányon továbbhaladva Reichsgraf Georg Ludwig, és a Schwarzenbergek családfáját láthatjuk.
Kellemes itt a séta, add egy különleges, felemelő érzést.
Innen, közelebbről is szemügyre vehetjük a híres kőhidat.
Murna a folyóistennő bronzszobra:
A kőhíd után közvetlenül található Murna híres bronz szobra, a Folyóistennő. Egy sziklán ül, ott ahol patak igazi folyóvá bővül. Murna testtartása az odaadást, és a védelmet sugalja, a víz tisztító és fizikai erejét jelképezi. Egyik kezében villámot, a másikban pedig vad komlót tart, melyek szintén az erőt és a megörzést szimbolizálja. Az alkotásban az erő, és életet adó energia gyűlt össze, hogy összekösse Muraut, a környező stájertartományokon át Horvátországgal, ahol a Mura a Drávába torkollik.
Friesach kapu:
Az Anna Neumann utcánál átkelve a hídon Rindermarkt felé, eljutunk a város azon részére, melyet III. Otto von Lichtenstein épített a XIV. században. Tovább haladva elérjük a korábbi vár 7 városkapujának egyik megmaradt darabját, a Frisacher Tor-t. A kapu belseje a városi gárdának ad otthont, akik a mai napig a napóleoni idők egyenruháját viselik.
Friesacher utcában van a játszótér, a gyerekek számára kiépített mini kalandparkkal.
És a pihenni vágyóknak egy szökőkúttal.
Innen már nem vagyunk messze a város déli oldalában lévő St. Leonhard templomátol, ami egy domb tetején fekszik. Talán láthatjuk is a dombra vezető kis ösvényt, ahol Jézus szenvedésörténete jelenik meg XV stácóban.
A St. Leonhard templom:
A Friesacher utcáról, a kálvária úton sétálhatunk fel a templomhoz. A templom gótikus stílusban épült. A Mura-folyó jobb oldalán emelkedik ki a város házai közül. Niklas von Lichtenstein volt az alapítója. Az épület csarnokát hálós boltív, gazdagon csipkézett ablakok, korabarokk főoltár és egy gótikus orgonagaléria díszíti. Először 1439-ben tesznek róla említést. A templomot egy védőfal veszi körül.
A Grünfels vár:
Közvetelenül a St. Leonhard templom mellett található. A vár valószínűleg Murau alapításával, I Ulrich von Lichtenstein uralkodása alatt épült. Eredetileg a "Lubathein" nevet viselte, de 1269-ben Ottokar von Böhmen király lerombolta, majd II. Otto von Lichtenstein a 14. századbam újjáépítette.
A Leonhardi-tó:
A vár, és Murau legdélebbi oldalán található ez az egészen kicsike kis tó. A tavat körbe lehet járni. A dél partja egy hangulatos fenyveserdőben vezet. Kisebb tanösvény jellegel érdekes informácokat olvashatunk a tó meletti táblákról.
A muraui szabad úszómedence:
A tavat körbesétálva egy műsípályára, és távolabb pedig egy kisebb strandra leszünk figyelmesek. Ez a strand bárki számára ingyen használható. Meglepődve tapasztaltam, hogy egyáltalán létezik ilyen egy minivárosban.
St. Leonhard Platz:
A tótól tovább sétálva a tó mentén a város felé Wurmbgasse utában elérjük a St. Leonhard teret és az ott található Kriegerdenkmal emlékművet.
Elisabeth templom / Egyházi múzeum:
A Marktgasse híd tövében találjuk. Korabarokk stílusú, az egykori muraui polgári kórház gótikus kápolnájából lett átalakítva III. Otto von Lichtenstein idejében, az ő parancsára. A 16. századtól kezdve az épület a protestánsok gyülekezőhelye volt. 1979 óta pedig Murau evangélikus temploma és püspöki múzeuma
Raffaltplatz sétáló:
A tér a XIX. századi festőről, Ignaz Raffaltról kapta a nevét, aki egy ideig tulajdonosa volt a tér vendégházának. Eredetileg a teret "Oberer Platz", majd 1414-ben "Erchtagmarkt" néven említik, amely keddi piacot jelent. Az utcában található Murau híres sörmúzeuma , a régi bíróság épülete, illetve az új városháza is. Tipikusan sétáló utcának tekinthető ez a rész.
És az utcában olyan hírességekkel találkozni, mint Öcsém és felesége, Dorina. :)
Városháza:
Ebben az utcában találhatjuk a Városházát is, amely 2001-ben elnyerte "Ausztria legszebb városházája" címet. Az épület történelme 1175-tól kezdődött, és pénzüzemként működött 1993-ig. Ezután átépítették . Az átépítés során rátaláltak egy szép boltíves teremre, melyben azóta is rendezvényeket tartanak. A felső emeleten középkori hangulatú irodák találhatóak.
A Murauer sőrfőzde:
Az Anna Neumann utca végében találhatjuk. Murauban 1495 óta készítenek sört. Nemrégiben egy 1000 literes kisérleti, és bemutató műhellyel egészült ki a sörfőzde. A Sörmúzeum ingyenesen látogatható. Betekintést nyerhetünk a sörfőzde több, mint 500 éves történelmébe. A csoportoknak vezetést is biztosítanak. A látogató megfoghatja a nyersanyagokat, megfigyelheti a sör készítésének különböző fázisait és végeredményűl megkóstolhatja a különfajta söröket is.
Murau Kastélya:
Murau kastélyáról az első írásos emlékek 1250-ből származnak. A régi Licheinstein vár valószínűleg 1356-ban épült, és 1628-ban újra lerombolásra került. A vár sokáig a Lichtenstein család tulajdonában volt, amit majd Anna Neumann örökölt, aztán Anna 6. házassága révén a Schwarzenberg dinasztia keze alá került. A kastély mai kinézete Gróg Georg von Schwarzenberg-nek köszönhető. A mai napig Schwarzenberg tulajdonban van.
A XVII. században alakították át az épületet, a torony nélküli reneszánsz kastéllyá. A kastély mai hivatalos neve, Schloss Obermurau. A belső udvarban egy 45 méteres mély kút maradt meg még a középkorból.
A városi plebánia templom:
A templom alapítója II. Otto von Lichtenstein volt. Az építkezés 1284-1296-ig tartott. A gótikus templomot Szent Mátyásnak, a vámosok védőszentjének áldozták. A toronyban 5 harang is található. A legrégebbi és a legnagyobb a Mátyásharang 1649-ből. A XIV. századi freskók, és a reneszánszkori falfestmények a Lichenstein család tagjait ábrázolják.
Az őrtorony:
A régi városháza, az Anna Neumann utcában található. Az épület sokáig Murau őrtornya és fegyvertára volt. Az egykori vámháznak és polgári korháznak is otthont adott.
Szent Anna templom és temető :
A templom gótikus stílusú 1404-ből. Első írásos emléke 1425-ből származik. A legenda szerint 1378-ban az ezüst kelyhet ellopták a városi plébánia templomából. A három tolvaj összetörte a kelyhet, és elosztották egymás között, de az ostyatartó tokot eldugták a réten egy fűtzfa alá. Állítólag több mint 1,5 évig hevert ott, majd Murau polgárai rátaláltak. A sérülésmentes ostyatartót visszahelyezték a városi templomba, majd később a rejtekhely főlé, fölépítették a Szent Anna templomot.
Aki idejön mindnképp szánjon rá egy-két napot, hogy szétnézzen a városban. Sajnos mindent nem tudtam leírni, sem Murauról, sem környékéről. Lessz még a városról, legalábbis a környező részeiről cikk, de mindent nehéz lenne leírni egy olyan helyről, ami köré egy komplett weboldalt lehet szervezni mint pl.: http://www.murau-kreischberg.at/.