A középkori város és a modern kor házassága



 

Murauról:


 

Murau a víz, a fa és a sör városa. Meghatározó szerepet tölt be a Mura folyó, mely ékszerként szeli ketté a települést. Egyrészt turisztikai látványosságal bír, másrészt pedig elektromos árammal látja el a települést, és a környező vidéket, a több vizierőművének is köszönhetően. Tehát ebből a szempontból teljesen önálló és független. A jó minőségű fából pedig értékes termékeket készítenek, a hulladékából pedig hőt állítanak elő. 

 

 

Murau, a sör városa, melyet egy 2010-es júliusban megrendezett ünnepségen tettek hivatalossá, a muraui sör 100 éves fennállásának alkalmából. 

A középkori város építményei keverednek a modernkori építményekkel és életfelfogással. Igyekszenek megőrizni a város középkori autentikusságát, bár ugyanakkor ide is betört a fogyasztói társadalomra épülő gazdasági szellem. Megkaphatjuk a legmárkásabb ipari termékeket, és a kézzel készült kézműves termékeket is. 

 

Gyönyörűen szép hegyláncok veszik közre a várost. Mindenki tudja, hogy a Murau-Kreischberg régióban fúj Ausztria legegészségesebb szele. Rengeteg túrázásra, kirándulásra alkalmas helység csomópontja, mint pl.: St Georgen / Kreischberg, Frauenalpe, Turracher höhe, Stolzalpe, Sölkpass, hogy néhányat említsek. 

 

Murau környező régióiban

 

 

Murau Történelem:


A terület már a bronzkorban és a római korban is lakott volt. Irásos történelem először 1250-ben jelent meg egy oklevélen "Castum Murowe" néven. A XIII. századi várat Ulrich van Liechtenstein építette egy kereskedelmi útvonal kereszteződésénél, így a vár körül egy kereskedőváros jött létre, amit 1289-ben Ulrich fia, II. Ottó emelte városi rangra. Ekkor Épült a St. Leonhard tér és a Grünfels vár is. 

A vár és a város virágkora wasserleonburgi Anna Neumann idején virágzott fel, aki a Wasserleonburg dinasztiából származott, és a XVI. században egy beházasodás révén lett Murau úrnője. Anna a második házassága révén hozzáment Christoph von Liechtenstein-hez, Murau akkori főurához. Az Úrnő 5 házasságot élt túl, és nagy örökséget szerzet magának, többek között Murau városát. Majd feleségül vette őt Schwarzenberg grófja, akit ő már nem élt túl. Így lett Murau a Schwarzenbergek székhelye, és azóta is a Schwarzenberg család leszármazottainak tulajdona.

 

 

A városban:  


 

Fő tér (Schiller tér):

A tér 1270-ben I. Ulrich von Lichtenstein idejében készült el, és eredetileg "Pénteki piac"-nak hívták. Érdekes, hogy napjainkban is tart ez a hagyományos rendezvény. Aztán később a nagy német íróról, Friedrich Schiller-ről nevezték el a teret. A Pestis évére emlékezve épült. A középen álló Máriát, 6 szentet ábrázoló szobor veszi körül. 

 

Középen Mária, és a körülötte lévő 6 szent

 

 A Kapucinus templom és kolostor, és a Murau kézműves múzeum:

1648-ban alaptították Graf Georg Ludwig életreformációjának következtében. Itt található Anna Neumann , Murau egykori úrnőjének sirja. Az udvarban található a Schwarzenberg mauzóleum. A kolostor, illetve a belső udvara ad otthont a városi múzeumnak. 

 

A Mursteg híd: 

A híd 1995-ben a "Holzzeit" kiállítás alkalmából készült, mely egy országos szintű rendezvény a fa témájában. A híd összeköti a keleti városrészt a pályaudvarral. A 46,8m hosszú híd tervezését és kivitelézését, egy svájci cég(Meili und Conzett) végezte, mely építészeti díjat nyert 1996-ban. 

A Mursteg híd

 

A közigazgatási hivatal: 

Murau azért igyekszik modernizálódni, és ez a város sok vonásában érvényesül, mint ahogy ebben a hivatali építményben is(bár szerintem nem illik bele a képbe). Közvetlenül a hivatali épület melett találjuk Anna Neumann szobrát is. 

 

A közigazgatási hivatal

 

A pályaudvar: 

A pályaudvar közvetlenül a közigazgatási hivatallal szemben található. A keskeny nyomtávú vasút első útja 1984-ben volt. A pályaudvar a régió legszebb részeinek a csomópontja. Lehetőségünk van gőzmozdonyos kiránulásra is. 

 

A pályaudvar

 

A Mura-folyó menti Murpromenade sétány: 

Ez a park szerű sétány a Mura-folyó északi partján húzódik végig, közvetlenül a part mentén. Itt találkozhatunk a Macskaistennő szobrával is. Majd egy kis kiállítással, és néhány képpel illusztrálva milyen volt régen Murau és a Híres kőhíd. 

 

Egy kis történelem Murauról

 

Majd a sétányon továbbhaladva Reichsgraf Georg Ludwig, és a Schwarzenbergek családfáját láthatjuk. 

 

 

Kellemes itt a séta, add egy különleges, felemelő érzést. 

 

 

Innen, közelebbről is szemügyre vehetjük a híres kőhidat. 

 

Murau híres kőhídja

 

Murna a folyóistennő bronzszobra:

A kőhíd után közvetlenül található Murna híres bronz szobra, a Folyóistennő. Egy sziklán ül, ott ahol patak igazi folyóvá bővül. Murna testtartása az odaadást, és a védelmet sugalja, a víz tisztító és fizikai erejét jelképezi. Egyik kezében villámot, a másikban pedig vad komlót tart, melyek szintén az erőt és a megörzést szimbolizálja. Az alkotásban az erő, és életet adó energia gyűlt össze, hogy összekösse Muraut, a környező stájertartományokon át Horvátországgal, ahol a Mura a Drávába torkollik. 

 

Murna híres szobra

 

Friesach kapu:

Az Anna Neumann utcánál átkelve a hídon Rindermarkt felé, eljutunk a város azon részére, melyet III. Otto von Lichtenstein épített a XIV. században. Tovább haladva elérjük a korábbi vár 7 városkapujának egyik megmaradt darabját, a Frisacher Tor-t. A kapu belseje a városi gárdának ad otthont, akik a mai napig a napóleoni idők egyenruháját viselik. 

 

Friesach kapu

 

Friesacher utcában van a játszótér, a gyerekek számára kiépített mini kalandparkkal.

 

Friesacher utcai játszótér

  

És a pihenni vágyóknak egy szökőkúttal.

 

Friesacher utcai játszótér 

Innen már nem vagyunk messze a város déli oldalában lévő St. Leonhard templomátol, ami egy domb tetején fekszik. Talán láthatjuk is a dombra vezető kis ösvényt, ahol Jézus szenvedésörténete jelenik meg XV stácóban. 

 

A St. Leonhard templom:

A Friesacher utcáról, a kálvária úton sétálhatunk fel a templomhoz. A templom gótikus stílusban épült. A Mura-folyó jobb oldalán emelkedik ki a város házai közül. Niklas von Lichtenstein volt az alapítója. Az épület csarnokát hálós boltív, gazdagon csipkézett ablakok, korabarokk főoltár és egy gótikus orgonagaléria díszíti. Először 1439-ben tesznek róla említést. A templomot egy védőfal veszi körül. 

 

St. Leonhard templom

 

 A Grünfels vár:

Közvetelenül a St. Leonhard templom mellett található. A vár valószínűleg Murau alapításával, I Ulrich von Lichtenstein uralkodása alatt épült. Eredetileg a "Lubathein" nevet viselte, de 1269-ben Ottokar von Böhmen király lerombolta, majd II. Otto von Lichtenstein a 14. századbam újjáépítette.

 

A Leonhardi-tó:

A vár, és Murau legdélebbi oldalán található ez az egészen kicsike kis tó. A tavat körbe lehet járni. A dél partja egy hangulatos fenyveserdőben vezet. Kisebb tanösvény jellegel érdekes informácokat olvashatunk a tó meletti táblákról. 

 

A Leonhardi-tó

 

A muraui szabad úszómedence:

A tavat körbesétálva egy műsípályára, és távolabb pedig egy kisebb strandra leszünk figyelmesek. Ez a strand bárki számára ingyen használható. Meglepődve tapasztaltam, hogy egyáltalán létezik ilyen egy minivárosban. 

 

A muraui szabadstrand

 

St. Leonhard Platz:

A tótól tovább sétálva a tó mentén a város felé Wurmbgasse utában elérjük a St. Leonhard teret és az ott található Kriegerdenkmal emlékművet. 

 

Kriegerdenkmal emlékmű 

 

Elisabeth templom / Egyházi múzeum:

A Marktgasse híd tövében találjuk. Korabarokk stílusú, az egykori muraui polgári kórház gótikus kápolnájából lett átalakítva III. Otto von Lichtenstein idejében, az ő parancsára. A 16. századtól kezdve az épület a protestánsok gyülekezőhelye volt. 1979 óta pedig Murau evangélikus temploma és püspöki múzeuma

 

Elisabeth templom / Egyházi múzeum:

 

Raffaltplatz sétáló: 

A tér a XIX. századi festőről, Ignaz Raffaltról kapta a nevét, aki egy ideig tulajdonosa volt a tér vendégházának. Eredetileg a teret "Oberer Platz", majd 1414-ben "Erchtagmarkt" néven említik, amely keddi piacot jelent. Az utcában található Murau híres sörmúzeuma , a régi bíróság épülete, illetve az új városháza is. Tipikusan sétáló utcának tekinthető ez a rész. 

 

Raffaltplatz

 

És az utcában olyan hírességekkel találkozni, mint Öcsém és felesége, Dorina. :)

 

 

Városháza:

Ebben az utcában találhatjuk a Városházát is, amely 2001-ben elnyerte "Ausztria legszebb városházája" címet. Az épület történelme 1175-tól kezdődött, és pénzüzemként működött 1993-ig. Ezután átépítették . Az átépítés során rátaláltak egy szép boltíves teremre, melyben azóta is rendezvényeket tartanak. A felső emeleten középkori hangulatú irodák találhatóak.

 

Városháza

 

A Murauer sőrfőzde: 

Az Anna Neumann utca végében találhatjuk. Murauban 1495 óta készítenek sört. Nemrégiben egy 1000 literes kisérleti, és bemutató műhellyel egészült ki a sörfőzde. A Sörmúzeum ingyenesen látogatható. Betekintést nyerhetünk a sörfőzde több, mint 500 éves történelmébe. A csoportoknak vezetést is biztosítanak. A látogató megfoghatja a nyersanyagokat, megfigyelheti a sör készítésének különböző fázisait és végeredményűl megkóstolhatja a különfajta söröket is. 

 

A Murauer sörfőzde

 

A Murauer sörfőzde

 

Murau Kastélya: 

Murau kastélyáról az első írásos emlékek 1250-ből származnak. A régi Licheinstein vár valószínűleg 1356-ban épült, és 1628-ban újra lerombolásra került. A vár sokáig a Lichtenstein család tulajdonában volt, amit majd Anna Neumann örökölt, aztán Anna 6. házassága révén a Schwarzenberg dinasztia keze alá került. A kastély mai kinézete Gróg Georg von Schwarzenberg-nek köszönhető. A mai napig Schwarzenberg tulajdonban van.

A XVII. században alakították át az épületet, a torony nélküli reneszánsz kastéllyá. A kastély mai hivatalos neve, Schloss Obermurau. A belső udvarban egy 45 méteres mély kút maradt meg még a középkorból. 

 

Murau Kastélya

 

A városi plebánia templom: 

A templom alapítója II. Otto von Lichtenstein volt. Az építkezés 1284-1296-ig tartott. A gótikus templomot Szent Mátyásnak, a vámosok védőszentjének áldozták. A toronyban 5 harang is található. A legrégebbi és a legnagyobb a Mátyásharang 1649-ből. A XIV. századi freskók, és a reneszánszkori falfestmények a Lichenstein család tagjait ábrázolják. 

 

A városi plebánia templom

 

 

Az őrtorony: 

A régi városháza, az Anna Neumann utcában található. Az épület sokáig Murau őrtornya és fegyvertára volt. Az egykori vámháznak és polgári korháznak is otthont adott.

 

Az őrtorony

 

 

Szent Anna templom és temető : 

A templom gótikus stílusú 1404-ből. Első írásos emléke 1425-ből származik. A legenda szerint 1378-ban az ezüst kelyhet ellopták a városi plébánia templomából. A három tolvaj összetörte a kelyhet, és elosztották egymás között, de az ostyatartó tokot eldugták a réten egy fűtzfa alá. Állítólag több mint 1,5 évig hevert ott, majd Murau polgárai rátaláltak. A sérülésmentes ostyatartót visszahelyezték a városi templomba, majd később a rejtekhely főlé, fölépítették a Szent Anna templomot. 

 

Szent Anna templom és temető

 

Aki idejön mindnképp szánjon rá egy-két napot, hogy szétnézzen a városban. Sajnos mindent nem tudtam leírni, sem Murauról, sem környékéről. Lessz még a városról, legalábbis a környező részeiről cikk, de mindent nehéz lenne leírni egy olyan helyről, ami köré egy komplett weboldalt lehet szervezni mint pl.: http://www.murau-kreischberg.at/

 



2017-06-27  -  Mészáros András





Cimkék: