A Bakony kalandos útján - Alsó-Cuha szurdok

A Bakony-hegység a turistautak tömkelegét kínálja számunkra, amelyek szorosokon áthaladva számos ér, és patak útját is keresztezi vagy épen vezeti. Ez leginkább igaz a Zirc és Bakonyszentlászló között található részre, amely maga a vad paradicsom. Itt húzódik ugyanis a Cuha szurdok is, Magyarország legszebb hegyi, műemlék vasútvonala mentén. Sok ezer embert vonz ide az izgalmas viaduktjaival, a hatalmas fáival tűzdelt szoros, amelyben a Cuha-patak is folyik.

Alsó-Cuha szurdok

A Cuha szurdoktól északabbra találjuk, az Alsó-Cuha szurdokot, ahol ez előzőekben említett megannyi szépség mellett, igazi kalandos, és technikás túrában lehet részünk.

Itt mellőzni kell a tornacipőt és a hétköznapi viseletet, helyette bakancsot és hosszú nadrágot illik húzni. Ide már kevesebben jönnek, ami a természet érintetlenségében tükröződik vissza.

A szurdok legjobb megközelítése Vinye Vasútállomásáról a legideálisabb. Ide érkezhetünk Bakonyszentlászlóról, vagy Zircről. Nagyon ajánlott az utóbbit választani, hiszen Magyarország egyik legszebb vasútvonalán közlekedő vonattal utaznánk, a Cuha-szurdokon keresztűl, ami itt tenne le minket a túránk kiindulópontján.

A vasútállomásról északi irányba indulunk el, a piros-kereszt  turistaúton.

Majd keresztezzük a Hódos-ér folyását is.

Az utunk a lombhullató erdőből beér a Tilos fenyvesek erdejébe. A fenyveseket elhagyva az utunkba becsatlakozik a piros-vonal jelzésű turistaút is, majd élesen jobbra fordulunk, követve a piros-kereszt jelzést, amikor is beérünk az Ördög-réti pihenőbe.

A pihenőt elhagyva kezdődik a turistaút izgalmas része, ahol tehetünk egy kisebb kitérőt is a Remete-barlangba. Itt már szükségünk lesz a mászási tudományukra is.

Az út veszélyes, így minden lépésünkre figyeljünk.

Majd visszatérünk a szurdokba, amely a még kalandosabb útjával fogad minket.

Nem hosszú ez a túraútvonal, csupán csak 9 km, de a szurdok technikás részein csak lassan tudunk haladni. 

Elérkezünk a Zsivány barlangoz is, ahová nem megyünk fel, hiszen a turistaútról is látható.

Az itt folyó Hódos-érrel egybeolvadt Cuha-patak vize, itt már nem mondhatni kicsinek. 

Helyenként a csúszós, saras részek nem könnyítik meg a dolgunkat. Annyira más ez a turistaút a Cuha szurdokhoz képest. Kétségtelen, hogy ez sokkal érintetlenebb és vadregényesebb. A kiépítetlenebb út, pedig merőben izgalmasabbá teszi. Igazi kihívást jelent az ember számára.

Azt hiszem, nem kell külön felhívnom a figyelmet, hogy esőzéskor, milyen nagy az áradás veszélye ezeken a szakaszokon. 

Előfordul olyan rész is, ahol keresztül kell gázolni a patakon. Itt aztán nincs menekvés. Az ember már nem akar visszafordulni itt, ugyanis már túl hosszú utat tett meg idáig.

Majd lassan kiérünk a szurdokból, de még 2 km-t meg kell tennünk, hogy visszaérjük Vinyére.

Kiérünk a Zsidó-rétre, ahol a picit bizonytalankodunk a turistautat illetően, de végül megtaláljuk azt.

Aztán elérjük a Kőpince-forrást is, amitől már nincs messze a körtúránk vége sem.

De még előtte megnézzük a Kőpince-barlangot.

Innen mehetnénk akár a Cuha szurdok felé is, de mivel azt már mi egy korábbi túránk alkalmával megjártuk , így Vinye felé fordulunk, a körtúránk kezdeti, és befejező pontjához, ami már csak néhány 100 méterre van.

Ahogy Vinyére beérunk, az út mellett találjuk a Kőpince fogadót, ahol finom ételekkel koronázhatjuk meg túránk végét.