A szoros, amit mindenki ismer - A Békás-szoros

A Békás-szoros Hargita megyében, a Hagymás-hegységben húzódik, amelyet a Békás-patak évmilliókon át mélyített. A területet 1971-ben Nemzeti Parkká nyilvánították, így vált a Nagyhagymás Nemzeti Park részévé.

Az ügyesebbek a szurdok elejénél a Békás-patakban is megmártózhatnak.

A hatalmas mészkősziklák között igen izgalmasan kanyargózik a szerpentines út. A látávány több alkalommal is megállásra készteti az embert, hogy megcsodálja a természet minden egyes apró részletét, mint pl. a körülvevő sziklacsúcsokat, az Oltár-követ, vagy éppen a Mária-követ.

A szurdok teljes hossza igen hosszú, nehéz behatárolni pontosan honnan is kezdődik, és hol ér véget, viszont az impozáns szűk része 1 km-en át húzódik, ami meglehetősen sok, és bőven elég arra, hogy egy lélegzetelállító tartalmas sétát tegyen itt az ember.

Szerencsére több gépjármű parkoló is van az út mentén, ami még így is sokszor kevésnek bizonyul. A szurdok mélyében rengeteg árust találunk. Itt aztán gazdára találnak a mindenféle értékes kelmék, kézműves termékek, de még a kínai áruk is.

Rengeteg magyarral találkozni itt, ami nem véletlen, hiszen a szorosnak a hírneve messze a határokon is átnyúló.

A Gyilkos-tó közelsége még látogatottabbá teszi ezt a helyet. A Békás-patak mellékvizei, a Lapos-patak, a Kupás-patak, a Súgó-patak, a Kis-Békás-patak, illetve a Szurdok-patak léte is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy évről évre több százezer embert invitáljon ide.

A szoros 12C jelzésű útjáról a 15-ös útra kanyarodva elérjük a Kis-Beszterce-patak által felduzzasztott tavat, a Békási-víztározót, amely Románia legnagyobb víztározója. Az 1960-ban épült víztározó az 1904 m magas Csalhó-hegy tövében található. A 90 méter mély tó hossza eléri a 36 km-t, területe pedig a 440 négyzetkilométert. A gát 430 m hosszú, és 127 m magas, az itt található vízierőmű teljesítménye pedig több, mint 220 MW. Érdemes hát ide is kijönnünk, ha már erre járunk.