Macedónia rejtett kincsei – Matka kanyon

Rengeteg szép hely van a világunkban, amelyek rejtve vannak a nagyközönség előtt, amiatt, mert manapság sok csodálatos helynek a marketingjét már szinte az arcunkba tolják, egyre kevésbé rászorulva arra, hogy saját magunk kutakodjunk, és fedezzünk fel olyan világraszóló helyeket, mint amilyen pl.: a Macedóniában található Matka-kanyon is.

Az ország nevét és nemzetiségét még manapság is sok vita övezi, és egyébként sem arról a nációról van szó, amely sokat adna a természeti kincseinek a megfelelő reklámozására. Ezért sokak számára nem csak a kanyon, de egész Macedónia is fehér folt a térképen.

Így indultunk el Macedóniába, a főváros, Szkopje mellett található Vodno-hegység nyugati árnyékába, a vidék leghíresebb kanyonjába, a Matka kanyonba.

Matka-kanyon

Az turistaút, illetve a kanyon, egy nyugat-kelet irányban húzódó hegyvonulatot szel ketté, aminek a nagyobb csúcsa a nyugati oldalon a Krstec Tepe(1401m), a keleti oldalon pedig a híres Vodno csúcs(1066m). De nem ezek a legnagyobb csúcsai a hegyláncolatnak, ugyanis a kanyon után található Treska-völgy hegységei 1700 métertől is magasabbak.

Az út kezdete a Slalom Canoeing Center létesítménytől, a Treska-folyó mentén indul déli irányban, amely a fővárostól, Szkopjetól 15 km-re található. Eljuthatunk ide akár busszal is, méghozzá a 60-as számúval, ami kb. 3€-ba kerül. Természetesen ezen a részen számtalan étteremmel is találkozunk, ahol pazar kilátás mellett élvezhetjük a helybéli ízeket.

Itt a folyón egy kajak akadálypályát is találunk, ami fölött egy híd vezet át a túlparti hegy oldalába. Akár mehetnénk egyenesen is a kanyon felé az erőmű irányába, hiszen ezen az oldalon megy a kanyon turistaútja is, de mi inkább átmegyünk ezen a hídon, nehezítve, de annál szebbé és kalandosabbá téve a túrát. Az, hogy miért lesz ez így igazán kalandos, a későbbiekben kiderül.

Átérve a hídon egy turista térképet is találunk, ami tájékoztatja a kirándulót, hogyan lehet innen eljutni pl.: a Vodno-hegység csúcsára, vagy ugye a kanyonba, ahová mi is tartunk.

Ez a turistaút a közeli csúcsokra is felvisz, ahonnan remek panoráma nyílik a kanyonra, illetve a sebesen vágtató Treska folyóra.

Mikor már megfelelő magasra visz a turistaút, akkor megpillantjuk a szorosba lévő Vizierőműt is, amelynek a zúgó és búgó hangját még innen fentről is hallani.

De itt még nem fogyunk ki az okokból, hogy miért is kerültünk erre, hiszen ez az út picit bevisz a hegységbe, ahol találjuk a St. Nikola kolostort, amit már a távolban is látni vélünk. Innen már nincs egy egész kilométer sem az út odáig.

St. Nikola Kolostor

Útközben még egy forrást is találunk, ami után már meg is érkezünk a Kolostor bejáratához.

A kolostor a kanyontól már nem messze található, 501 méteres tengerszint feletti magasságban. Az első említései a 17. századból származnak.

A Kolostor udvarán van egy kis pihenő fakuckó is, ahová beülve tudjuk élvezni az elénk terülő panorámát, ahonnan még jobb a kilátás a kanyonra és az ott lévő turistakomplexumra.

Innen az út meredeken lefelé vezet, a kanyon keleti oldalába, a folyó szintjére.

Ahogy leérünk, nem látunk a kanyon belseje felé vezető utat. Persze, hiszen az a kanyon túloldalán fut végig.

Itt adódhat a kérdés, hogy hogyan juthatunk át, de mire ez eszünkbe jut, a folyó túlpartján lévő csónak már el is indult felénk. Nemhiába, hiszen ez a turistaút a folyón megy keresztül, így figyelmesen nézik ezt az oldalt, és ha turistát látnak, már indulnak is, mint ahogy most értünk.

Ez tette csak igazán izgalmassá ezt a kis kitérőt. Igaz valami 2 két eurót elkérnek a fuvarért, de legalább elmondhatjuk, hogy még csónakáztunk is, és hogy jártunk olyan turistaúton, ami a folyón vitt keresztül.

A hajó, itt a kanyonban lévő turistakomplexumnál köt ki, ahol az étterem, és a szálloda mellett még hajó kölcsönzőt is találunk, ahonnan el tudnunk menni a kanyonban található Vrelo csepkőbarlang túrára is, mindössze 6-7 €-ért.

Itt találjuk a St. Andreа kolostort is, amelyet még a 14. században építettek.

Ha van lehetőségük, mindenkép álljanak meg az étteremnél, akár csak egy teára is, hiszen a környezet nem mindennapos.

Amint látható a térképen, van it lehetőség mit csinálni, és hová menni. 

A Kanyon belseje felé

Ezután már egyenesen délnek vezet a turistaút, többnyire a sziklafal oldalában, gyönyörű kilátás mellett.

Érdemes néha visszatekinteni is, hiszen van miért.

Izgalmasabbnál izgalmasabb helyeken megyünk keresztül, ahol érdemes néha megállnunk, szusszannunk egyet, legalább annyira, hogy megcsodáljuk ezt a kivételes látványt.

Van itt egy csónakház is, ami ha minden igaz kiadó napi 50 Euróért. 

Néhol olyan magas a víz, hogy belenyal az alacsonyabban fekvő turistaútba.

De aztán újra a szikla odalának apró perememére emelkedeünk. 

Találunk olyan részeket is, ahol egy kőomlás miatt, alig tudunk tovább menni.

A turistaút végét a Vrelo Underwater Cave jelzi, ahová csak csónak segítségével tudunk eljutni. Természetesen onnan, ahonnan bérelni is lehet ezeket a csónakokat vagy kajakokat.

Itt láttunk egy víz alatti forrást is, amit sajnos a kép nem ad vissza. 

A turistaút végét egyértelműen egy lezárással jelölik, bár az is nyilvánvaló, hogy vezet tovább is az út, de az már veszélyes és nem annyira karbantartott. Ha lenne több időnk, akkor nem fordultunk volna itt vissza, hiszen ki tudja milyen szépséget tartogatott volna még számunkra.

Visszafelé is hasonlóképen élvezzük ezt az utat. 

Lassan visszajutunk az éttermekhez, és a hajókölcsönzőhöz, ahová a túloldalról érkezünk a folyón át ugye. De már nem ugyanott megyünk vissza, hanem egyenesen tovább haladunk, ahol a megnézzük az erőmű gátját is, amely ezt a folyót duzzasztja fel.

Innen még vetünk néhány pillantás a kanyon belseje felé, amit aztán szép lassan elhagyunk. 

Matka erőmű

A kanyont egy mesterségesen felduzzasztott tó színesíti, amelyet az erőmű gátja tart. Ez az erőmű az első komolyabb teljesítményű létesítmény Macedóniában, amelyet 1938-ban helyeztek üzembe. Az erőmű teljesítménye meghaladja a 4MWatt teljesítményt is.

Véleményünk:

Elhagyjuk a kanyont, de még néhány pillantás vetünk rá, amiből már csak az erőmű monumentális gátját, és kanyon magasra nyúló kapuit látjuk.

Elégedetten zárjuk ezt a túrát, hiszen ilyen színes kalandozáson még nem igen vettünk részt. Ha hasonlóan szépet, és csodálatosat már láttunk, de ez mégis elkülönült a többitől.

Örülünk, és hálásak is vagyunk, hogy rátaláltunk erre a gyöngyszemre itt. Erre a túraösvényre, amit mindenkinek végig kellene járnia.