A Börzsöny legtetején

Királyrét

A Királyrétre a kisvasúttal érkeztünk, ami Kismarostól indul és Szokolyán keresztül érkezik ide.

A Királyrét megint csak egy olyan turistaparadicsom, ami a legtöbb turistautak kiindulási helyeként szolgál. Ennek megfelelően rengeteg turista keresi fel ezt a helyet, ami igen csak zizeg a nyári napokban. Van sok turista szálló és hatalmas fizetős parkoló is. Természetesen büfé is van.

De ami a turista szempontból érdekes az a tanösvény, és a 2014-ben megnyílt Börzsönyi látogatóközpont, ami az Erdei iskola kibővített részeként üzemel.

Itt aztán sok mindent megtudhatunk a Börzsönyről, és a benne élő állatairól, illetve növényeiről. A gyerekek számára érdekesek, és tanulságosak a különböző játékos feladványok, mint pl.: mit jelölnek a különböző turista jelzések, vagy éppen az, hogy a bundájuk alapján milyen állatot simogatnak éppen.

Megint csak a gyerekekre gondoltak akkor is, amikor megépítették a 750 méter hosszú erdei hajtánypályát is, amin egyébként a felnőttek is jól elszórakoznak.

A Csóványos felé.

Mi a Csóványosra a Szén-patakon át, a Zöld-vonal  jelölésen indulunk el, ami néha elég sarkosan vált irányt.

Majd kb. 1 km múlva, a Széles-mező után rátérünk az Országos Kék Túra ösvényére a Kék-vonal  jelölésre.

Innen már elég masszívan emelkedünk fölfelé a Kákás-tói-erdők mentén.

Majd keresztül megyünk a Három-hányáson és a Cseresnyés–völgyön is, ahol a Cseresnyés-patakot is keresztezzük, és ahol folyamatosan csak emelkedtünk szintben fölfelé.

Később elérjük a Saj-kút-forrást is.

Aztán miután elhagytuk a forrást átvágunk a Saj-kúti bércen is, hogy eljussunk a Foltán kereszt turista kereszteződéshez, ahol még mindig a kéken haladunk tovább.

Majd a Három-hárs (787m) pontot elérjük el.

Később pedig az Árva-kúti-réten megyünk keresztül.

A leírás alapján nem tűnik egy nagy megpróbáltatásnak, pedig valójában nem volt olyan egyszerű. Az út nagy része csak emelkedett felfelé, ahol igen szaporán kellett venni a levegőt. Persze voltak pihentetőbb szakaszok is, mint ugye az Árva-kúti-rét is, ami után megint egy nagy kaptatós rész jött, de az már közvetlenül a Csóványos tetejére vitt minket, a kilátóhoz.

Csóványos

Gyönyörű volt az az erdő, amin kapaszkodtunk felfelé, ahol aztán megpillantottuk a kilátót is. Végre felértünk a Csóványosra! A hosszú kaptató után végre pihenhetünk kicsit.

A Csóványos a maga 938 méteres magasságával a Börzsöny legmagasabb hegysége. Országos szinten pedig a 3. helyet foglalja el a Kékes, illetve a Bükkben található Szilvás-kő után 

A Csóványos után a Magosfa (915m), illetve a Varsa-tető (871m) emelkedik ki még a Börzsöny hegységeiből.

Az évi csapadékmennyiségük 200mm-el több, mint a hegylábi területeken, ami 700-750mm.

Bükkösök, illetve Magas-kőrisek borítják a felszínt, ami egykor kopár volt.

A hegy elnevezését a népi megfigyelések adták, a hegység fölött található gyakori felhőcsóvák miatt.

A csúcson természetesen található egy hatalmas kilátó is. 

Elindulva a kilátó lépcsőin rengeteg tájékozató táblát találunk a hegység kialakulásáról, és sok más érdekes dologról vele kapcsolatban.

Többek között fény derül arra is, hogy a Börzsöny kialakulásnak oka a 13 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenységekre vezethető vissza. Aztán a vulkán utólagos lepusztulása során egyetlen nagy, kiszélesedett, lealacsonyodott eróziós kalderává vált.

A kaldera peremét pedig a Nagy-Hideg-hegy, a Szabó-kövek, és a Csóványos alkotják.

A kilátó legfelső szintJén a korlátokon találhatók a kilátót körülölelő hegységek képe, amin minden kisebb-nagyobb csúcs is jelölve van. Mire ezeket végigtanulmányozzuk, és elolvassuk a tájékoztató táblákat, illetve gyönyörködünk a kilátásban eltelik akár 2 egész óra is.

A Csóványos után a Nagy-Hideg-hegy felé vesszük az irányt, folytatva a Kék-vonal jelzésű utat, amikor is az indulásnál beleakadunk a Béke emlékműbe.

Eztán az utunk lefelé ereszkedik. Persze, hiszen a legmagasabb pontján voltunk a Börzsönynek.

Hamar el is érjük a Szabó-köveket, ami egy kopár csúcsa a Börzsönynek, és ahonnan jól lehet látni a Csóványosi kilátót, ahonnan jöttünk. Még mindig a Kék-vonal jelzést követjük.

Majd a Hangyás-hegyen, és az Égés-tetőn is keresztül haladunk, ahol a Szent István emlékművet is találjuk.

Innen még egy keveset kanyarog az út, amikor is elérjük a Nagy-Hideg-hegyet.

A csúcsán található egy emlékmű is, illetve mellette a Nagy Hideg-hegyi turistaház, ahol az év bármely napján tudunk egy finom levest is enni.

A kék jelzés innen Kóspallag felé visz, de mi a túránk kiindulópontja, a Királyrét felé indulunk tovább, immáron a piros-vonal  jelzésen.

Itt készüljünk fel egy nagyon hosszú, de szerencsére nem egy megterhelő útra. Szinte csak egyenesen kell menni délnek. A Királyrétről pedig vagy vonattal tudunk visszajutni Kismarosra, vagy pedig a menetrendszerinti busszal.