A sziget, ahol ablak nyílik a múltra

Kréta azon kevés civilizációk közé tartozik, akik a sok ezer év alatt nem építették újjá a településeik minden négyzetméterét, megtartva ezzel azokat a helyeket, amik emlékeztetnek minket a múltukra, történelmükre.

Így ha itt járunk, ne lepődjünk meg rajta, ha olyan romokkal, építményekkel találkozunk, ami több ezer éves. Ezeknek a felkutatása és látványa teljesen más élményt ad, mint egy átlagos nyaralás.  Éppen ezért nem csak azok érkeznek ide, akik a turistautak tömkelegét akarják bejárni, vagy a sok száz tengerpart adta lehetőségeket akarják kiélvezni, hanem azok is, akik meg szeretnének egy olyan kultúrával ismerkedni, ami több ezer évre nyúlik vissza, egy olyan helyen, aminek a nyomait magunk is láthatjuk.

Aki ide érkezik, egyfajta tanulmányi kiránduláson vesz részt, még ha nem is tudja. Ugyanis a sziget egyes településeinek bizonyos részei ablakot nyitnak a múltra, amely több ezer éves kalandozásra hívja a gondolatunkat, képzelőerőnket.

Ezért hát ugorjunk el Kréta déli részébe, ami egykor a sziget fővárosa is volt.

Gortyn

Ez az ókori település a nagy Messara siskáságon található, a mai Agios Deka városa után.  Ezt a valamikori települést a Dórok lakták, később pedig a rómaiak, amikor is a sziget, illetve az egyik római provincia fővárosai is volt. Tehát nagy jelentőségű város volt.

Ahogy nyugati irányba a főúton elhagyjuk Agios Deka városát, már meg is érkeztünk a területére, ahol jobbra találjuk a néhány euróért látogatható ókori történelmi komplexum egy részét.

Itt láthatjuk az Agios Titos bazilikát, amelynek mára már csak a főszentélye, illetve a két mellékszentélye maradt meg, de a templom hatalmas területe kivehető a romok körvonalaiból.

Vele szemben láthatjuk az Odeon félkör alakú színházat.

A színház mögötti épületben helyezkedik el a Gortyn-i törvénytábla, amely Európa első írásos törvényeit jegyzi le márványkőbe vésve, még a római időkből.

Az épület mögött található egy magányos platán fa, amely a görög mitológia felé tereli az ember képzelő erejét. Ugyanis ez volt az a Platán fa, ahol Zeusz nemzett Europé királynőnek 3 gyereket, ami közül az egyik Mínosz volt, Kréta későbbi Királya. Zeusz, ugyan itt Krétán született, de nem itt élt, hanem a nagy Olimposz-hegységben. Történt ugyanis, hogy Zeusz Isteni szeme meglátta a királynő szépségét, akit ide a szigetre hozott, hogy itt töltsék a nászéjszakájukat, aminek a takarásához Zeusz, egy platán fát is hozott a magas hegyekről, méghozzá ezt a fát.

Miután kinézelődtük magunkat, átmegyünk a főút másik oldalára, vagyis a délire, ahol pedig az Oliva fák takarásában, az ókori város romjainak a nagyobb részét találjuk.

Rengeteg romot találni itt,  amiknek egy része már többnyire a földel egyenlő. Elcsodálkozunk, hogy ez milyen nagy területen fekszik, és csak így itt van hagyva gondozatlanul, őrizetlenül.

Ahogy beljebb sétálunk az olivafa ligetben, egy hatalmas ókori komplexumnak a romjait is felfedezzük, amik már el is vannak kerítve.

Pozitív, hogy észrevették már ezeknek a helyeknek a törénelmi jelentőségét, és lehet látni, hogy valami megmozdult, de kérdés, hogy miért csak most!?

Hosszú-hosszú ideig sétálgattunk itt, amiből láttuk, hogy nem kis település lehetett ez a hely valaha. Találtunk nyomokat többek között az Istenek templomáról, és Apolló templomáról is, de ókori fürdők, és mozaik padlós építmények maradványaira is bukkantunk, és sorolhatnám még.

Nem tudtuk elhinni, hogy milyen gazdag, és érdekes történelmi romok vannak itt, amiért még belépőt sem kértek. Ezek a romok több ezer évesek, és Európában igen ritka ilyen korhű történelmi helyszíneket látni.

Krétai történelem

A szigetet mér i.e. 6000-ben is lakták, ekkor érkeztek ugyanis az első telepesek.

Majd i.e. 3000-től kezdődött a paloták előtti kor, amely a sziget fejlődésének is a kezdete. Sok Kis-Ázsiai bevándorló hozta magával a szövészet, rézművesség és készművesség tudományát, amelynek is köszönhetően kezdődött el a Mínoszi civilizáció kora i.e 2900-ban.

A Mínosziak uralmát a Dórok törték meg i.e. 1100 ban, majd i.e. 69-ben Romai megszállás alá került sziget, ami Róma kettészakadása után került bizánci hatalomra. Aztán betörtek az arabok, a velenceiek, majd a törökök, és az egyiptomiak is. Majd 1821-ben kitört a görög forradalom és a szabadságharc, 1831-től pedig megkezdődik a görög függetlenség kezdete, mígnem 1897-ben Görög irányítás alá kerül a sziget, majd pedig 1913-ban egyesül Görögországgal. Aztán ugye jött a 2. világháború, ami ide is elért, de a németek hatalma nem tartott sokáig, 1945-ben felszabadul a sziget. A történet nem teljes, de így is látszik, hogy rengetegen akarták maguknak ez a szigetet.

Minoszi civilizáció

A Mínoszi civilizáció közel 1800 évig működött, amely Európa első jelentősebb civilizációja volt. Nekik köszönhetően Kréta kapocs lett a nyugat, és a kelet között, ahol fontos kereskedelmi útvonalakat épített.

Ebbe a korban hatalmas paloták is épültek, melyeknek egy része manapság is fellelhető. Ilyen pl. a Knósszosz-i, vagy Phaistos-i palota is.

Phaistosi Mínoszi palota

A következő állomásunk a közelben lévő Phaistos-i rom, ami egy Mínoszi építmény. Gortyn-tól nincs messze, csupán néhány kilométerre. Kréta déli partjaitól 12 km-re található, a Messara-folyó partján, csupán csak néhány kilométerre a Líbiai tengertől. A Mínoszi civilizáció egyik legfontosabb lelőhelye ez.

Az építményt egy földrengés rombolta le.

Innen megint csak nincs messze a másik Mínoszi rom, amelyet nyugat felé, Kommos-ban találunk, egy tengerparti szirten. Bár ez nem látogatható, egyelőre le van zárva, de betudunk lesni a területére.

Nem kellett sokat mennünk, hogy egymás után fedezzük fel ezeket a történelmi romokat. Rengeteget tanultunk ezen a napon, ahol még pihenésképpen fürödni is tudtunk a közeli partokon.