Pádis legkalandosabb útvonalán - A Galbena-kőköz

Túljutottunk a Csodavár nehéz szakaszain, és elértük azt a kereszteződést, ami a Glavoj-rétre, illetve a Sárga-pont jelzés mellett a Galbena-kőköz felé ágazik. Mi ugye a Galbena felé indulunk tovább. Innen egy jó kis menet vár ránk, hiszen elég hosszan emelkedik az utunk felfelé, majd lefelé.

Porcika zsomboly

Méterről-méterre másszuk meg az emelkedőket, míg el nem érünk a Porcika zsombolyhoz, amely egy hatalmas, szinte szabályos kör alakú, 35 méteres átmérőjű lyuk, amely 54 méter mély.

A zsomboly 150 méter hosszan nyúlik a föld alatt. Ennek régen a hossza elérte a 300 métert is, abban az időben, mikor Czárán Gyula felfedezte. Ő egy 150 fokos lépcsőt is épített bele, amit leromboltak azóta.  A zsomboly aljára nem tud lejutni a napfény, ezért a benne lévő kb. 30000 m3 jégtömeg nem tud elolvadni. Ezt becsülik az ország 2. legnagyobb jégbarlangjának.

Nagyon impozáns látvány, és meg is meglepődtünk, mikor épphogy felérve a hegyre megpillantottuk. Nem is merünk közvetlen közel menni hozzá. Lejutni csak profi hegymászó felszerelésben lehet.

A zsomboly után vár minket a Galbena-kőköze. Ehhez már csak lefelé fogunk ereszkedni, méghozzá olyan hosszan, hogy néha megkérdőjelezzük, hogy jó irányba megyünk e. Ha a sárga-pont jelzést látjuk, akkor biztosan nem tévedtünk el. A túra ebben a hatalmas gyertyán erdőben kifejezetten jól esik, még ha ilyen hosszú is.

Egyre bentebb, és bentebb haladunk az erdőben, amikor is balról feltűnik egy bevágódás, ahonnan patakcsörgés hangjára leszünk figyelmesek.

Ez már a Galbena lehet, gondoljuk magunkban, és teljesen jól! Itt van egy kereszteződés, és egy másik út is, szintén sárga jelzéssel, amely a Galbena kanyont kerüli meg jobbról, és közvetlenül a Flóra-rétre visz ki. De mi nem akarjuk megkerülni. Balra lefelé indulunk tovább a patakcsörgés irányába.

Galbena kitörés

Már csak néhány 100 méter ezen a meredek földes talajon és megérkezünk. Ahogy leérünk a kis völgy sziklás sarkába, azt látjuk, hogy innen, a szoros kezdetéből, a sziklából tör elő a víz. Igen, ez a Galbena-kitörés. Itt törnek elő azok a vizek, amelyek a fennsíkon elnyelődtek, a vízlépcső első fokán a Ponor-réten kitörtek, majd a rét végében egy sziklafal tövében eltűntek. Azok a vizek, amelyek az Elveszett világról jöttek, és azok, amik a Hamlet-barlangon át érkeztek, majd a Csodavár dolináiban és sziklahasadékaiban megjelentek. Idáig, ezt a sok-sok kilométert a föld alatt tette meg a víz, egy természetes csatornarendszerben. Idő kell, mire ennek megértjük a mechanizmusát, de mikor fény derül rá, mindnyájunkat ámultba ejt, és elgondolkodunk azon, hogy milyen sokszínű is itt a természet.

A kitörés, a kanyon sarkában található, ahol a víz picit megáll, majd pedig egyre sebesebben zúdúl lefelé. Ezen a ponton vezet minket át a turistaút az egyre csak mélyülő kanyon bal oldalára. 

Elhagyjuk a kitörést, de még néhányszor visszatekintünk rá a távolból, hiszen a látvány lenyűgöző. 

De természetesen az előttünk lévő kilátást nem übereli. 

Ahogy a patak egyre nagyobbat esik, az út, és a látvány is egyre csodálatosabb. Főleg akkor, amikor a zúgók fölé érünk. Rácsodálkozunk a víz által kivájt jakuzzi szerű kádakra és eséseire. 

Innen az út már kezd veszélyes lenni. A szoros egyre csak mélyül, és nekünk csak egy keskeny ösvény marad, amin tudunk menni. Több olyan kiszögellés is van a turistaút mentén, ahol jobban szemügyre tudjuk venni a víz csodálatos munkáját.

Több elnevezett vízesés is van, mint pl. a Ruzitska-vízesés, Minerva-vízesés, Tomboló-vízesés, vagy a Najád-vízesés. 

Egyre veszélyesebb helyeken járunk, mondhatni mászunk, ugyanis megjelennek a kemény technikás, láncos szakaszok. Figyelem! Igen veszélyes ez a túraútvonal. Csak megfelelő körültekintéssel, és óvatossággal tegyük magunk előtt a lépéseket!

Az turistaút sok részén végigkísérhetjük a víz útját a szorosban, és ha eléggé szemfülesek és ügyesek vagyunk, olyan részekre is kitérhetünk, ahol teljes nagyságában láthatjuk a legérdekesebb látnivalókat. 

Itt találkozhatunk a Bujdosó vízeséssel is, amely a nagy szoros sziklafala alá zúdul be azért, hogy aztán az Eminenciás névre keresztelt vízesésként a kőközben kitörjön.

Az út a kőközbe egyáltalán nem veszélytelen, mivel alattunk egy nagy szakadék van. Az óvatosság elengedhetetlen. Utunk során találkoztunk olyan túratársunkkal is, akinek a lába bicsaklott ki.

Megérkeztünk a kanyon kanyarulatába, ami a kőköz igazán izgalmas és vad részének a kezdetét jelenti. 

Az Eminenciás-vízesés

Ami itt elénk tárul az egyszerűen elképzelhetetlen. A hosszú kőköz ezzel a vízeséssel, a patakkal az aljában, a fákkal díszítve, és még megannyi szépséggel egyszerűen csodálatos. 

Egy jó darabig csak nézegetjük a kőköz, és a vízesés látványát, aztán tovább indulunk, le a kőköz patakjába, ahonnan még közelebbről is élvezzük ezt a csodát. 

Akár itt lent a vízben is végig gázolhatnánk, de magas vízszint esetén ez nem biztos, hogy jó ötlet.

A sziklafal oldalán egy vastag acélsodrony van kifeszítve, amibe kapaszkodva tudunk menni a szoros egy részén, ha magas a vízállás.

Ez aztán igen kalandossá teszi túrát, ugyanis nem a legegyszerűbb dolog ezen végigmenni, úgy, hogy a lábunk támasztéka néha maga a merőleges sziklafal egyenetlensége.

Csupán csak néhány méternyit kell rajta végigmenni, de mikor lejövünk róla, és visszanézünk, akkor azt mondjuk: Ez Igen! Ez nem volt semmi, de megcsináltunk!

Ha azt gondolnánk, hogy vége a nehéz, izzasztó résznek, akkor tévedünk. Ugyanis van még hátra bőven.

Az út bevisz a kisebb barlangjáratok üregeibe is, ahol szintén acélkötelek lesznek a segítségünkre.

Esős, és nedves időben meglehetősen csúszos itt a felfelé vezető út, így rendesen meg fogjuk dolgoztatni karunk izmait is, ahogy az acélsodrony segítségével húzzuk magunkat felfelé. 

A barlang után ismét leereszkedünk a Galbena-patak szintjére. 

De még itt sincs vége az igazi kalandnak és megpróbáltatásnak. Megint jön egy sziklafal oldalán vezető rész. Szerencsére itt már a lábunkat is megtudjuk vetni, szintén egy kifeszített sodronynak köszönhetően.

A móka most sem marad el, hiszen az acélsodrony és mi is vele billegünk ide-oda. De ha kapaszkodunk, akkor nem lesz gond. Maximum beleesünk ebbe a kis patakba. Mi többször végigmentünk már rajta, de még nem esett bele senki.

Ezután a rész után már kezdjük elhagyni a szorost.

Majd kijutunk egy kőhidas kereszteződéshez. Ez az út jó néhány kilométer alatt vissza vinne a Boga telep és Vasaskőfalva között található kövesútra, vagy esetleg egy másik irányba térve Aranyosláposra.  Ez jó hosszú szekérút lenne.

Ahhoz, hogy a körutat teljesítsük, nekünk a Flóra-rét felé kell menni, még mindig a Sárga-pont jelzésen.

Ehhez egy ösvényen kell újra bemennünk az erdőbe, hogy aztán jó meredeken emelkedjünk a Flóra-rét felé.