A pádisi vízlépcső első fokán
A Pádis fennsík karszt jelenségekben gazdag természeti adottságait főként annak köszönheti, hogy a hegyoldalakkal körbevett nyolc kisebb zárt medencének a felszínén, a víznek nincs szabad lefolyási lehetősége. Tehát a víz egy természetes földalatti csatornarendszeren, dolinákon és búvópatakokon keresztül eltűnik a föld belsejében, amely lentebb egy vízesés vagy vízkitörés formájában előtör, megalkotva ezzel a vízlépcső újabb fokát. Majd később megint eltűnik, hogy lentebb ismét megjelenjen, így öntözve több lépcsőben az itt található természeti kincseket.
Az első vízlépcső a Pádis fennsík, ahol a patakok vizei erednek. Itt hosszasan kanyargózva végig szelik a fennsíkot, majd egyszer csak eltűnnek a föld alá, ahol lentebb előtörnek a Ponor-rétet szegélyező sziklák belsejében, megalkotva így a vízlépcső második fokát. A víz az egész rétet átszelve ismét a föld alá bukik, aztán a harmadik lépcsőben, a Csodavárban még megmutatja magát, és majd csak a Galbena közben tör újra a felszínre. Itt még egy rövid időre a szikla alá búj, de végül a kanyonban az Eminenciás néven ismert vízesésben kitör.
A legelső élményem erről a helyről 2011-re nyúlik vissza. Motorral érkeztünk ide. Az út egy gödrös, kavicsos, sziklás ösvényre hasonlított inkább, mint egy normális útra. Nem sokan ismerhették ezt a helyet, hiszen a megközelítése sem volt egyszerű. Vasaskőfalváról(Pietroasa) az út Pádisig vagy 25km. Már Vasakőfalvávál meg kellett állnunk megcsodálunk ezt a helyet, és lemenni az akkor még számunka ismeretlen Köves-körös patakhoz.
Volt itt valami különleges, ami elragadott magával, amit máshol nem éreztem. Az egész érintetlen volt. Mintha egy időkapun keresztül ugrottunk volna vissza az időben, ahol megszűnt a térerő és szinte mindenféle infrastruktúra. Még most is itt lebeg előttem az élmény.
Nem volt egyszerű még motorral felmenni sem. Olykor a durva kavicsokon, néhol pedig az ázott agyagos talajon kellett keresztül szelnünk a dombokat. Úgy éreztem mintha megszűnt volna az idő múlása is, és legszívesebben az órát is lehajítottam volna a kezemről, hogy többé már nincs rá szükségem. Kevés olyan alkalom van, amikor azt mondja az ember, hogy bárcsak hosszabb lenne az "odavezető út", de ez az volt.
Pádis felé a következő megállónk a Glavoi-réti leágazás volt, ahol szintén nem tudtunk annyi időt eltölteni amennyit szerettünk volna.
Tovább haladva Pádis felé, a kis völgyre lenézve százával legeltek a bárányok, ami ugyan a képen nem látszik, de mesés volt a látvány.
A következő megállónk már a Pádis fennsíkon lévő Popas turistapihenő volt.
A vízlépcső első fokán a Pádis fennsíkon:
A Pádis fennsík a Bihari-hegység turistalátványosságainak centruma. A legszebb turista útvonalai innen indulnak ki. Ez a fennsík egy igazi paradicsom. A zöld fenyveseivel, a megszámlálhatatlanul sok patakjaival, és a harmatos reggelben csillogó napfelkeltéjével az ember sebezhetetlennek és halhatatlannak érezheti magát.
Amikor lent a völgyben felálltam és kinyújtózkodva ránéztem a nagy hegyekre, úgy éreztem, hogy most immár örökké élni fogok"
/Tamási Áron/
Szamos-bazár felé vezető turistaút:
A túra útvonal a Pádis fennsíkról indul a turistavonalon. Átszelve az út menti erdőt, ahol rálátni még a Bihari-hegység legmagasabb pontjára, a Nagy-Bihar csúcsra(1849m) is.
Az erdőből kiérve kiérünk egy nagy tisztásra, ahol már nem vagyunk messze a Varasó-réttől.
Egy-két km után el is érjük a Varasó-rétet. Megszámolni nem tudom hányszor jártam már itt. Talán ettől nyugodtabb hely nincs is a világon.
Varasó-ház tól indul még el a turistaút a Pádis-barlang felé, és a a Boga-kő irányába, amelyet érdemes útba ejteni. Gyönyörű kilátás tárul a Boga völgyére. De mi megyünk tovább, még ez eredeti jelzésen.
Emlékszem egy 2013-as motorozásomra itt a réten, ahol az eső és a napsütés percenként váltogatták egymást. Leszálltam a motorról, és élveztem a rét ezerszínű pompáját. Az esőcseppek csillogva hullottak, mintha minden egyes cseppet gyémánttá változtattak volna a nap sugarai.
Pádist az évnek a tavaszi időszakában milliószámra borítják be a krókuszok.
A turistaút tovább, a Varasó ékkövén, a Varasó-tó mentén kanyarodik el.
Majd tovább folytatódik a Varasó-havas és a Kis-Magura között még kb. 1,5 km-ig.
Erről az útról van lehetőségünk letérni a Kék-Magura körútjára is, a turistajelzés mentén.
A Pádis fennsíkot északon a Varasó-nyereg választja le a Varasó-réttől, amihez meg is érkeztünk.
Innen a turistaútvonal észak felé hagy el minket, ami elvisz a Kopott csapás-nyergén, a Horgas és az Istenek-havasán át, a Bohogyó-nyergen, és a Mező-havason keresztül egészen Biharfüredig.
Itt olvashatsz még ezekről: A hely, amit a jó Isten jókedvében teremtett , Ahol a bátorság önmagában kevés
A turistaút később eltér az észak-keleti irányba is, a Szóló-kő, Sík-havas, Tolvajos-kő, Mikó-havas felé, ahonnan még áthághatunk az Ördögmalom-vízesés és a Bocsásza-csúcsra. Ezekhez a túrákhoz viszont nem elég egy nap. Valahol meg kell tudnunk aludnunk, ha Pádisról akarunk indulni, de ha képesek vagyunk a hajnali órákban útra kelni, akkor végül is teljesíthető némelyik.
Mi innen tovább a Szamos-bazár felé a turista jelzésű útra fordultunk, ahol az út már a sűrű fenyves erdőben vezet tovább.
A Szamos-bazár:
A Szamos-bazár a Pádis-fennsík legészakibb részén található. A Meleg-Szamos forrásvidéke. Nevét Czárán Gyulától kapta. Czárán szerint, annyi természeti színesség található itt, mint egy keleti bazárban, amit csak megerősíteni tudok.
Ezen körút a többiek közül kiváló, egészen sajátságos, rendkívüli természeti tünemények képét tárja fel, de megkívánja a nagyon korai, legkésőbb reggel négy órai elindulást
/Czárán Gyula-Kalauz(Szamos-bazár)/
A nyeregtől nem kellett hát sokat mennünk, hogy elérkezzünk a Szamos-bazárhoz, amit az egyre erősödő patakok zúgása, és a keményebb terepviszony is a tudtunkra adott. Az utunk először az Aragyásza-barlang felé visz, de mi először a barlang felett lévő baloldali turistaúton haladtunk tovább. Érdemes a körútnál a barlangot a végére hagyni. Itt figyelni kell a lábunk elé, hisz rengeteg beszakadás van, ami a barlangban ér véget. Ez az út néhány száz méter után elég meredeken, mászósan ereszkedik lefelé, ami elvezet a barlang hátsó bejáratánál lévő patakkal áztatott tisztásra, a Fortuna-ligetre.
Itt folyik össze a Feredő-patak és az Aragyásza-barlangból előtörő víz. A hangos patakoktól vízhangzó a szorost hatalmas sziklafalak veszik körül, amelyeknek tetején égbenyúló fenyőfák díszelegnek. A szoros egy pár percre, de ha hagynánk magunkat, akár órákra is ámulatba ejtene minket. Mindenesetre úgy döntöttünk, ha itt nem ebédelünk meg akkor sehol többé.
Nincs az a drága, flancos tengerparti étterem, ahol szívesebben ebédelnénk most. Ezt megfizetetlennek mondanám, ellenben mégis ingyen van. Itt valóban boldognak érezheti magát az ember. Elgondolkodtam és éreztem, hogy ez igazán a boldogság, mikor az ember nem az ára, vagy a hely távolsága és népszerűsége alapján rangsorolja a helyet, hanem valódi szépsége és értéke iránt. Örülök, hogy ezt az anyagias világot el tudtam engedni, és immáron nem e szerint tartok fontosnak dolgokat. Örülök, hogy van ilyen hely a világon nem messze tőlünk, ami ezt kihozza az emberből. Ezt a helyet minden embernek receptre kellene felírni, amit ha beváltanának, hiszem, hogy a világ egy jobb hellyé válna.
Elindulunk kicsit visszább a Feredő-patak irányába, hogy megcsodáljuk vízesését.
Aztán tovább a kanyon irányába, egyenesen a körúton. Az egész kanyon valamikor vízvájta barlang volt, de a földmozgásoknak köszönhetően beszakadtak, így alakítva ki a szoros mai formáját. A körutat bejárva elérhetünk még a Moloch-barlanghoz, és a Moloch-vízeséshez, fel a Belvedere kilátóra, ahol érdemes fentről is megnézni a bazárt.
A Körút a Cukorvárnár fordul vissza.
Visszafelé az Aragyásza-barlangot a Meduza-zugon keresztül járjuk végig.
A barlangból kifelé áramló jéghideg szellő, és folyó víz hangos zúgása tölti ki a zugot.
Több teremnek a tetején beszakadás látható, ahol valamilyen csodálatos módon törnek be a nap sugarai.
A barlang a nevét Czárán Gyulától kapta. A barlang bejárata a Babilon kapuja néven ismeretes, ami 15 méter magas, és 7 méter széles, és mintegy 212m hosszúságban kanyargózik. Több nagyobb teremből áll. A barlangot nem ajánlatos lámpa nélkül bejárni, hiszen van olyan terme, ahol sötét van és mászni is kell egy keveset.
/ Részlet Hánzéros Géza Gáinobihariászából/
A Szamos-bazár víz mentét tovább lehet folytani a szoros északi részén, a sziklák tetején, oldalán található piros turistaúton. Néhány pontról kiváló kilátás tárul elénk a bazárra. Ez az út egészen végig visz a 763-as útig, ami egy nagyon hosszú szakasz, és közben ilyen sziklaszírtek tövében halad a turistaút:
Nekünk erre már nem volt időnk, így vissza indúltunk a szálláshelyünkre, a pádisi turistafogadóba.
A Pádis fennsíkon mindenképp meg kell néznünk a Mócok templomát is, ami a turistafogadótól talán 1 km-re található. A Mócok temploma tulajdonképpen Pádis egyik tájékozódási pontjának tekinthető, a kimagasló csúcsával és az azon lévő keresztjével. Ha toronyiránynak indulunk a hegynek, akkor meredek fárasztó kaptatókra kell számítanunk, ami lentről nézve nagyon csalóka. Érdemes tehát megközelíteni a leglankásabb oldalán.
Életem egyik meghatározó mérföldköve volt az, amikor először jártam itt. Azóta is szerelmes vagyok e hely patakjaiba, hegyeibe és termékeny földjeibe. Nincs olyan év, hogy ne jönnék el ide legalább háromszor. Ezt a helyet az egyik otthonomnak érzek, ahová folyamatosan honvágyam van. Mikor ide jövök, úgy érzem, hogy hazatérek. Ha haza kell innen mennem, úgy érzem magam, mint egy gyermek, akinek elvették a játékát.
Cimkék: |
Túra adatok:
Helység: | Pádis - Varasó-ház | |
Nehézség: | 3 | |
Magasság: | 1290 m | |
Menetidő: | 2 óra |
Helység: | Pádis - Kék-Magura körút | |
Nehézség: | 4 | |
Magasság: | 1641 m | |
Menetidő: | 6 óra |
Helység: | Pádis - Szamos-Bazár | |
Nehézség: | 6 | |
Magasság: | 1350 m | |
Menetidő: | 5 óra |
Helység: | Pádis - Pádis barlang | |
Nehézség: | 4 | |
Magasság: | 1300 m | |
Menetidő: | 2,5 óra |
Helység: | Pádis - Boga kő | |
Nehézség: | 5 | |
Magasság: | 1430 m | |
Menetidő: | 3 óra |