A Jenői-tó



 

Diósjenőn járunk, ahol a Börzsöny lábánál elterülő tavat, a Jenői-tavat nézzük meg.

 

 

Diósjenő sok szempontból érdekes hely, hiszen pl. innen indul a Börzsönyön átvezető, Kemencére érkező erdei út, amin keresztül számos turistalátványosság elérhető. De kevés ember van, aki az itt található Jenői tavat ismeri.

 

Ellenben sokan vannak, akik a Bododi tavat ismerik, mely népszerű horgásztó, és sokan úgy emlegetik, hogy a vízen úszó település. De miért lehet érdekesebb egy olyan hely, mint a Bokodi-tó, melynek a partján egy erőmű áll, ellenben a Jenői-tóval, ahol a part északi oldalát a Börzsöny hatalmas sziluettjei díszítik.

 

 

 

 

De nem csak a kiváló panorámájával és fekvésével vonzóbb, hanem az emberléptékű mivoltával, és régre tekintő történelmi múltjával is. A Jenői-tó ugyanis ősidők óta létezik. Persze nem az őskorba kell visszamennünk, elég csak 173-ig, amikor is Marcus Aurelius ezen a helyszínen vívott csatát, amiről egy emlékmű is tanúskodik. Ezek az első feljegyzések a tóról.

 

 

A tó hosszúsága 1,5km, a legnagyobb széllessége pedig 330m. Kerülete 3,7 km, melyet teljesen körbe tudunk bringázni, igaz nem mindig a parton.  A Jenői-patak az, amely ilyen szép nagyra tudta duzzasztani ezt a szép tavat.

 

 

 

 

A tó partján sok szalonnasütő, és pihenőhely is található. Rengeteg stégje van, amin keresztül be tudunk sétálni a tó partján túlra is.

 

 

 

 

A tó a mai formáját az 1917-ben kivitelezett gát megerősítésével kapta.

 

 

 

 

 

Számomra tehát rejtély, hogy miért is népszerűbb a Bokodi-tó.? Kétségtelen, hogy a Bokodi-tó fotogénebb, de a valóságban teljesen más. A Jenői-tó viszont képeken kevésbé szép, mint a maga valójában.

 

 

 



2019-10-31  -  Mészáros András





Cimkék: