Az ország legjobb helyén álló kilátója

Tudjuk, hogy Magyarország kilátó nagyhatalom, hiszen sehol máshol nem találni ennyi egységnyi területre eső kilátót, mint itt. De ez így van jól, hiszen turistaútjainknak a nagy része erdőben fut, ahonnan mindig érdekes fölébe emelkedni a fáknak. Tudom, hogy gyönyörű panorámája van a Prédikálószéki, a Dobogókői, a Buda hegységi, vagy akár a Galyatetői kilátónak, de aki felmegy a Tihanyi félsziget, Őrtorony nevezetű kilátójába, akkor nem kell magyaráznom, hogy miért ez a legjobb.

Túránkat az Őrtorony kilátó parkolóból kezdjük, amely a 71-es főút mellett van, a Tihanyi-félsziget bejáratánál, a  turistajelzésen. Először az Apáti templomhoz érünk el, amelyet a 13. században építettek, és 1999-ben állítottak helyre.

Ezután szép lassan felemelkedünk a félsziget északnyugati hegyének tisztására.

Az Őrtorony kilátó

Egy kis kitérőt téve felmegyünk az Apáti-hegyre, a Tihanyi félsziget újdonságának számító Őrtorony kilátóba, amelyet 2017 Novemberében adtak át. A Kilátó építése egy civil kezdeményezés kapcsán indult, melyet Tihany községe, és a Bakonyerdő Zrt. közösen kivitelezett.

Már a kilátó szerkezetének a felépítése is különleges, hiszen szimbolikus őselemekre utalnak az egyes részei.

A négy terméskőoszlopa a földet jelképezi, felépítménye az erdő világát idéző fa, a kilátószint nagyobb konzolos kiülése pedig a végtelenbe emeli az embert, amely a levegőt jelképezi. Így jelen van a 4 arisztotelészi őselem: a föld, amelyből a kilátó kinőtt, a bazalttufa a vulkán tüzéből, lávájából, a levegő, ami a látogatót a kilátó peremén körülöleli, és a víz, amely a félszigetet körülvevő Balaton. 

Felmegyünk a legfelső szintjére a kilátónak, ahonnan gazdagabb látványt ennél még nem láttam az országban. Leírni csak a részleteit tudom, de amikor ott van az ember, órákig tudja bámulni a körülölelő természetet. 

Délnyugat felé látjuk a Nyereg-hegyet, és a Csúcs-hegyet, ahova majd mi is tartani fogunk.

Ha délre nézünk, akkor az öreg levendulást látjuk.

Kelet felé nézve látni a Külső tavat és nádasát, mögötte pedig a Belső tavat és az Apátságot, amiknek a látványa innen fentről lélegzetelállító.

Itt sikerült a félsziget északi részének a teljes egészét lencsevégre fogni. 

Sajnos, itt kell, hogy hagyjuk a kilátót, és indulnunk dél felé, ahol a következő célpontunk a Nyereg-hegy.

A Nyereg-hegyen találjuk az érdekes Gejzírkúp szilákat. Valimkor ezeken a részeken gejzírként tört fel a víz, amely magával hozva a különböző üledékeket építette ki ezeket a sziklás köveket.

A gejzírkúpok mellett a kilátás is csodás. 

Tovább haladva pici kitérőt teszünk a lefelé vezető   jelzésű tanösvényre, ami a hegyhát oldalsó részére vezet, ahol szintén érdekes sziklaképződményeket látunk. Talán ez is a gejzírkúp része. 

Visszatérünk a hegyhátra, ahonnan már jól látni a Csúcs-hegyet is.

Majd elérkezünk a Csúcs-hegyre, ahonnan a növényzet miatt, nem látunk el minden felé, de ez egy cseppet sem zavarja az embert, hiszen gyönyörű ez a rész.

Itt megint teszünk egy pici kitérőt a Csúcs-hegyei forrás, avagy a Sobri Jóska barlangjához.

Az Erdei iskola, és a Tihanyi rév felé indulunk tovább, még mindig a sárga jelzésen.

Egy darabig a félsziget nyugati felén bandukolunk.

Majd a turistaút bevezet minket a Tihanyi Levendula Erdei Iskolába.

Az utunk eztán a Szakrádi erdőben tart tovább. 

Majd egy 1,5 km múlva elérkezünk a Gejzírmezőkhöz, ahol a sárga-kereszt jelzésen mehetnénk az Aranyház gejzírkúpjai felé, de mi maradunk az eddig nyomunkon a  sárga jelzésű úton, ahol egy kisebb gejzírsziklát azért látunk.

Dél felé haladunk tovább, szép lassan lefelé a hegyről, ahol nemsokára elérkezünk az Újlaki Templomromhoz.  

Innen már hallani a város zaját. Továbbindulva, pedig már lejövünk teljesen a hegyről, ahol a Tihanyi Club Hotel udvarán találjuk magunkat, amin mi is meglepődünk, de lassan kikeveredünk innen is. Aztán elérjük a félsziget déli részét, túránk végcélját.