Pádis kevésbé ismert területére, a pádisi tőzeglápos vidékére (Molhaşul Mare De La Izbuc) látogatunk, amely nem veszélytelen, de annál izgalmasabb. ...
Pádistól Doda Pilii irányába indulunk neki az utunknak, ahol egy darabig a műút kényelmét, később pedig a sziklás terep izgalmait élvezhetjük.
...
A Király-erdőben, Biharrósán járunk, ahol a Kristálybarlangot (volt bauxit bánya) és a felette lévő tanösvényt járjuk be, amely egy érdekes kilátópontra vezet ki minket....
A Király-erdő területe mintegy 1200 km2, melyet északról a Sebeskörös-folyó, keletről a Jád-völgye, délről a Feketekörös-folyó, Nyugatról pedig a béli, váradi-medence határol. Legmagasabb csúcsa a Holdringató, a maga 1027 méteres magasságával.
...
Az országunk keleti határától a mindössze csak 70 km-re található Réz-hegységben kirándulunk, ahol részletesen megismerjük Feketeerdőt és a környékét. ...
A Feketeerdő a Réz-hegység északi részében helyezkedik el, amely az országunk keleti határától mindössze csak 80km-re található, tehát Debrecentől sokkal közelebb van, mint mondjuk a Bükk, vagy a Zemplén.
...
Az Erdélyi-Szigethegység legnagyobb csúcsára, a Nagy-Bihar csúcsra túrázunk el. ...
Az Aranyos-folyó mintegy 160km-es hússzúságban mélyíti Kolozs és Fehér megye völgyét. A folyók vizei a Bihar-hegységből erednek, és egyesülve az Aranyos-folyóval, Marosludason túl folynak a Marosba.
...
Pádis hegyeinek a tövében megbúvó Háromkirályok-vízeséshez túrázunk, ahol magunk is meglepődünk a vízesések nagyságán. ...
A vízesések nevei a három napkeleti bölcsről lettek elnevezve. Először a Gáspár és a Menyhért-vízesésekkel találkozunk, később pedig a legnagyobbal, a Boldizsár-vízeséssel.
...
Pádison, a Kék Magura-hegy árnyékában fekvő lápvidékre látogatunk el. ...
Pádison alapvetően kétfajta lápot különböztetünk meg. Az egyik a majdnem vízszintes felületen, és szilikátos talajon létrejött láp, illetve azok a víznyelők, amiknek az alját egy agyagréteg zárta el, minek következtében elmocsarasodott, láposodott.
...
A Glavoi-rétről kiindulva a sárga pont jelzésen vezet az utunk, ahonnan először a Galbena szirtre mászunk fel, majd az Eszkimó-jégbarlangot nézzük meg, végül pedig a Bársza-katlan felé vesszük az irányt, egészen a Bál-rétig....
Az év a tavaszi időszakában ne is álmodjunk arról, hogy végig tudunk menni a Szamos bazáron, vagy a Csodaváron, viszont a Glavoi-rétre már ki tudunk jönni, ahol napról napra láthatjuk a természet ébredését.
...
Pádison járunk, ahol Glavoi rétről az elárasztott Ponor-rétre túrázunk, amit megkerülve a Hamlet barlanghoz vezet tovább a kalandos és meseszép utunk. Majd pedig a Csodavárhoz indulunk, ahol ilyenkor sajnos lehetetlen átkelni....
Pádison viszonylag későn érkezik a tavasz, és mi ebben az áprilisi kora tavaszi időben érkeztünk, hogy a Glavoi rétről kiindulva egy havas, ám de napsütötte tavaszba hajló túrában vegyünk részt. Ilyenkor jó látni a Glavoi rétet, hogy napról-napra megtelik emberr...