Mátrai geocsodák nyomában

Országunk nem büszkélkedhet számtalan 2000 méter feletti csúcsokkal, ezért sokan lebecsülik, és gondolják – Teljesen rosszul.-, hogy itt ugyan nincs semmi látnivaló. Az országunkban található látványosságok többsége valóban nem hívja fel magára a figyelmet, de sokuk olyan különleges, amely nem csak Európa szinten, de még világviszonylatban is ritkaságnak számít, mint pl.: a Kazári riolittufa képződmény.

A Mátra, és a Cserhát között található Nemti településébe érkezünk, ahol az első célpontunk az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Morgó-gödör. A táj átmenetet képez a Mátra miocénkori rétegvulkáni területe, és az Észak Nógrád vulkáni tájegysége között.

Ha a Mátra keleti oldala felől érkezünk, akkor a faluba beérve az első elágazásnál jobbra találjuk a Fenyvesi utat, amely a zöld jelzés turistaútja is egyben. Néhány 100 méter után már látjuk is az ároknak a vonulatát, illetve az elejét, ahol a bejárata van,(Nem kell felmenni a hegyre) ami egy picit elhagyatott.

Nemti települése már a középkorban is lakott volt, amelyet 1413-ban Zsigmond királyunk ajándékozott a Devencséry családnak.  A falu gazdagsága az 1800-as évek végén indúlt meg, amikor is rátaláltak az itt fellelhető kőszénre. Még vasúti vonal is épült ide a szén kitermelése miatt. Később a kézművesség példáján fellendült a környék agyagbányászata is.

Morgó-gödör

A gördör egy 20 millió éves őstengeri üledék-árok, amely homokkőből épül fel, ami a kevésbé cementált szerkezete miatt, tudott így erodálni.

A gödröt egy 20 perc alatt bejárhatjuk, hiszen nem több 500 méteres hosszúságnál.

A nővényvilág az elejénél meglehetősen sokszínű, melyet később felvált a szoros szűk falainak a kopársága, szikársága, ami elég látványos.

Kőleány

A Morgó-gödörtől nem messze, a közeli hegytető oldalában találhatjuk az ágaskodó kőleány kinézetű homokkő képződményt.

Ide érkezhetünk a Morgó-gödörből, vagy pedig a túránk kezdeti helyéről, a Fenyves útról is, csak követni kell a zöld jelzést. Felérünk az egyik kisebb dombra, ahol egy út ágazik le jobbra, amit egy öreg tábla is jelöl. Még mindig követjük a zöld jelzést.

Innen leereszkedünk egy picit az erdőben, majd később jobbra fordulunk a zöld-háromszög jelzésű útra, amely a közeli hegytetőre vezet fel minket.

Mielőtt teljesen felérnénk, a hegycsúcs alatt balra találjuk a kőleány csodálatra méltó képződményét, ami persze nem egy hetedhétországra szóló látványosság, de az erdő hűsítő árnyéka arra a szintre emeli az élményt.

A kőlányt egy legenda veszi körül. Történt ugyanis, hogy ebbe az erdőben sétáló leányka, a közeli földeken dolgozó apjának vitt ebédet. Mivel a leány éhes volt, még azelőtt megette az ebédet, mielőtt odaadhatta volna azt az apjának. A lány erről hazudott neki, és ezért kővé változott.

Sárkányszikla

Szintén Nemti településén találhatóak még az érdekes alakzatú homokkő kúpok is, amit sárkánysziklányak neveztek el. A bejárata a Kossuth utca 72. száma alatt húzódó régi magtár mögötti terepútról érhető el. 100 méter után jobbra fordulva már láthatjuk is a homokkövek sziluettjeit.

Egyzerűen nem tudunk betelni a Sárkányszikla érdekes fomáival, amely így a naplementében igen különleges megvilágítást is kap. 

Ennek a látványosságnak nem az itt lévő kúpok a csúcspontjai, hanem az innen, a Mártára terülő panoráma, amelyet az ember órákig tud bámulni, főleg ha a naplemente körüli időszakban érkezik.