A vár, ami a túloldalon rekedt

A Karancs-Medves vidék a Cserhát és a Mátra között ékeskedik a gazdag hegységeivel, vízforrásaival, híres bazaltszikláival és egyéb gazdag természeti és ember által épített kincseivel.

Ez az emberléptékű környezet valóságos kis ékszeres doboz. Az 5-6 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységeknek köszönhetően hatalmas bazalt tömegek érkeztek a földből, amelyek több nagyobb, és híresebb csúcsot emeltek a vidéken, amelyre épült a Salgó vára, és a Somoskő vára is. Valamint létrejöttek olyan természeti formák, mint pl. a híres bazaltorgonák. A vulkáni tevékenységnek és a kőszénben gazdag rétegnek köszönhette a térség, hogy több mint 30 bánya működött a vidéken. 

Somoskő vára

Átlépünk a szlovák oldalra, Sátorosbányára, ahonnan egy meglehetősen jól kiépített parkolóból kezdhetjük a Somoskő vára felé haladó túránkat, ahová egyébként egy meglehetősen hangulatos kis ösvény vezet fel.

A turistaút az elején egy patak mentén halad, ami közvetlenül a magyar-szlovák határ mentén fut.

Hamar el is érkezünk a Krúdy forráshoz, amit egy medence vesz körül. A turistaút egy tanösvény is egyben, ahol magyarul is kaphatunk információt a hely növény-, és állatvilágáról.

Elérünk egy elágazáshoz, ahol a turistaút balra egy bányához visz, tovább pedig fel a Somoskő várához. Természetesen, mi az utóbbit választottuk.

Innentől kezdve már a hegy szerpentines turistaútján emelkedünk felfelé a várhoz. Egyre messzebb hagyjuk a völgyet, és egyre közebb érünk a várhoz. Majd elérkezünk a kőtengerhez, ami az itt lévő bazaltoszlopok leszakadt darabjaiból halmozódott fel. Innen már egész jó kivehető az ágak mögött bújkáló vár is.

Bazaltoszlopok

A kőtengertől csupán néhány száz méterre találjuk a messze földön is híres bazaltoszlopokat. Ezeket a képződményeket elő látásra valamiféle földönkívüli építménynek találjuk, pedig higgyük el, hogy a természet is képes ilyen gyönyörű alkotásra, mint ez.

Ezek az oszlopok az 5-6 millió évvel ezelőtti vulkánkitörések sorozatainak köszönhetőek, amely során bazalt került a felszínre. Ezek a megszilárdult bazaltformák a valamikori vulkán kürtőjében, a folyékony láva lassú kihűlésének a következtében szilárdultak meg, és vették fel ezt a szabályos öt-, illetve hatszögletű alakot.

Ezek a formák nem jöttek volna a felszínre, ha nem kezdték el volna bontani a hegy oldalát, amely építőanyagául szolgált a vár erős falainak. Sőt, valamikor Bécs utcakövei is a Somoskői bazaltorgonák köveiből épültek.

Somoskő vára

A bazaltoszlopoktól ugyan csak nincs messze már a vár alsó része sem.  Elérve a várat láthatjuk, hogy magát a bazaltoszlopokat is felhasználták a vár falának felhúzásakor.

Petőfi Sándor a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

A várba egy jól kiépített úton juthatunk fel.

A várat a 13. században építették, amelyet a török 1573-ban foglalt el, és 23 évig bitorolt. Majd a labancok a 18. században lerombolták. Aztán jött ugye Trianon, és ezóta szlovák kézen van a vár. Arra várva áll, hogy vissza jusson a jogos tulajdonos nemzetéhez.