A Balkán félsziget legmélyebb és legöregebb tava - II.rész

Az Ohridi-tó - Ohrid

 A tó az 5 millió éves korával, és 288 méter mélységével a Balkán félsziget legöregebb és legmélyebb tava is egyben. A tó Macedónia déli részén található. Keletről a Közép-Albán-hegyvidék, délről a Korçëi-medence, nyugatról pedig a Macedón Galicica-hegység zárja közre.

Mivel vizét, főkét a kristálytiszta Drin forrásvidéke táplálja – Előző cikk – ezért rendkívül egyedi ökoszisztémája van, ugyanis az itt élő fajok mintegy fele (kb.: 200) csak ebben a tóban fordul elő, sehol máshol. A tó vízgyűjtő területe 2600 km2. Fontos megemlíteni a tó másik híres forrását is, a Biljana forrást, mely a város déli részénél táplálja a tavat. 

A tó vízkészletének a 60%-át a Fekete Drin lefolyása vezeti le a tó északi részénél, Strugánál, ami az Adriai tengerben végződik. A maradék 40%-át pedig elpárologtatja. Ezért nem csak tiszta, de rendívül friss is a vize.  Ez jót tesz a halállományának, és persze a gasztronómiájának is. De ennek legjobban az itt fürdőző emberek örülnek, ezért sok százezer turista látogatja évente. Rengeteg a német és az albán közülük. Nyáron a város parkolójában szinte lehetetlen helyet találni.  

Miután megnéztük Sveti Naumot, és Galicica Nemzeti Park hegységében is túráztunk, elindulunk az Ohridi-tó turista paradicsomába, Ohrid városába. A Keleti oldalon egy izgalmas út vezet végig a tó mentén.

Ohrid felé tartva több látványossággal is találkozni, mint pl. Halász Múzeummal.

Beérve Ohrid-ba több lehetőségünk is van a városnézésre. Vagy elmegyünk a „bulizósabb” részre, aminek egyébként nagyon szép kikötője van, ahol esténként egyik lokálból a másikba járva mulathatunk, vagy pedig az óváros felé vesszük az irányt, történelmi helyszínek után kutatva. Mi az utóbbit választottuk.

Az óvárost már messziről megtaláljuk, hisz ezt, a tó északkeleti csücskében fekvő várost egy erőd védi, aminek a sáncai már messziről látszanak. A sáncok szélessége bizonyos részeken eléri a 16 métert is. 

Az óvárosba ezért kapukon keresztül lehet bejutni. A Fölső kapu az Ókori színház környékén van, ahol mi is bejöttünk, az Első kapu a Szűz Chelnica jelenlegi templománál, és az Alsó kapu, amely tó partjától kb. 50 méterre, a St. Nicholas Bolnichki templom közelében, azon a részen, ahol ma az Alsó Kapu tér is található.

Átmegyünk a vaskos kőkapunk, és már meg is érkeztünk az óvárosba, amit a macskaköves út, az itt lévő romok, és a távolban látható Sámuel vára is a tudtunkra ad.

Az Ókori színház felé vesszük az irányt. 

Tovább indulunk a Plaošnik régiszei hely fel felé, és közben élvezzük tó panorámáját.

Közben elérkezünk a Plaošnik régészeti területre, ahol találjuk a St. Clement’s Kolostort is. Egyelőre a felújítás miatt nem tudunk közelebb menni. 

Innen már nincs messze Samuel vára sem, ahová sajnos nem tudtunk bemenni, hisz turistaszezonon kívül voltunk. A vár a tó fölött 100 méterrel helyezkedik el. Az ásatások szerint az épület Ie. a 4. században épült II. Fülöp Macedón király uralkodásának az idején.  Az erődöt a történelem során számtalanszor lerombolták, majd pedig újjáépítették. Az építmény magában hordozza az itt uralkodó nációk úgy, mint a római, bizánci, török, és ottományi jegyeit. A vár a nevét Sámuelről kapta, ugyanis ez a város volt a 10. században az I Bolgár birodalom fővárosa, akinek ekkor Sámuel volt az uralkodója.  Ez az első számú történelmi attrakciója a városnak. 

Tovább indulunk az úton, ami visszavezet a fölső kapu irányába, ilyen gyönyörű panoráma mellett. 

Elsétálunk a Fölső kapu mellett a Szűz Mária templomig.

Innen kiválóan látszik Sámuel Erődje is.

Innen még elsétálunk a Szent Constantine and Helen kápolnához, ahol vetünk még néhány pillantást a tóra, aztán tovább indulunk a tó északi részére Strugába, ahol a Fekete Drin lefolyását nézzük meg. 

Struga

Elérkezünk Strugába, amely tó északi részén, a nyitott völgy lábánál fekszik. Ezért picit szeles is a területe.  Szintén nagy turistaparadicsom ez a vidék. A több mint 16 000 lakosa közöl csak a fele Macedón. A többi nagyobb részben albán és török. Ami a legnagyobb szenzációja ennek a városnak, az Fekete Drin lefolyása. Tehát annak a víznek a nagy része, amely Sveti Naumnál, és a tó sok más helyén feltölti a tavat, itt folyik le, amely útja közben gyönyörű szurdok vidékeket hozva létre találkozik a Fehér Drin folyóval, ahonnan már „egyenesen” az Adriai tengerbe vezet az útjuk.

Félelmetes a vízhozama és az áramlása, és ez csak a forrásvizeknek a 60%-a. 

Van itt egy viszonylag hosszabb kavicsos part is a fürdőző emberek részére, illetve sok étterem, hogy meg is tudják vendégelni őket. 

Természetesen lenne itt még mit megnézni, és a többi helyen is lett volna, de ennyi pont elég, hogy megtudjuk ezt sok információt emészteni, amit ebből a pár napból kaptunk. Ha a hasonlítani kellene ezt a tavat valamihez, akkor legjobban a Balatonhoz tudnám.