Az eldugott vízi paradicsom



Létezik Tatán egy kis egres erdő, aminek az első látására nem sok jelentőséget tulajdonit az ember, pedig a számos ritka növény és madárfaj mellett, otthon ad Magyarország egyik legnagyobb forrásvidékének a Fényes-forrásoknak.

 

 

A Fényes-forrás tanösvény nem egy szokványos ökoturisztikai látnivaló, hiszen a facölöpökön álló fapallós ösvény közvetlenül a források tavai felet fut, közel 1400 méter hosszan. A bejárat jobb oldalánál a fürdő területét találjuk, a baloldalán pedig a tanösvény bejáratát.

 

 

A tanösvény bejáratánál egy hatalmas torony is van, melyben egy üvegcsövön keresztül láthatjuk a forrásvíz magasra törő sugarát. Ez a 14m magas torony azt jelzi, hogy ha az alattunk lévő forrás feltörne, akkor ilyen magasra szökne.

 

 

 

A tanösvény kb. 4 hektáros területen fekszik, ahol 18 állomáson keresztül tudhatunk meg információt a lápos élővilágáról.

 

 

Már a tanösvény első méterei elvarázsoljak az embert, főleg akkor, mikor az első tó-hoz, a Sarki-forrás-hoz érkezik, és elcsodálkozik a víz érdekes színében, és a környezet emberléptékű mivoltában.

 

 

 

Nemcsoda, hiszen több mint 300 növényfaj található meg itt, köztük számos érdekes is, mint pl. a Pókbangó, a Fehér tavirózsa, vagy éppen a Selymes boglárka. A turistautunk még az elejénél elágazik, de ne aggódjunk, kövessük a jelzett haladási irányt, hiszen az utunk később körtúra szerűen az elágazás másik oldalán fog visszatérni.

 

 

 

A forrásvidék nem mindig pompázott ilyen színben, hiszen a közelben lévő bányáknak köszönhetően a források vizei a 70-es évek elejére szinte teljesen elapadtak. A szénbányák művelése szerencsére nem tartott sokáig, ugyanis 1990-re szinte mindegyiket bezárták, így a 2000-es évektől kezdődően újra megeredtek források, és vele együtt újra ébredt a természet is.

 

 

 

Sajnos nem maradéktalanul, hiszen olyan különleges növényfajok haltak ki, mint pl.: Színes békaszőlő, a Lápi hízóka, vagy a Lápi rence.

 

 

A cölöpös tanösvény a Nagy-Égeresbe vezet minket, ahol egy nagy kilátóban vehetjük szemügyre a forrás végtelen apró részleteit.

 

 

 

 

Az előttünk lévő egres képét, a tó vize egy másik aspektusból is visszaadja nekünk.

 

 

 

A forrásvidék még ilyenkor télen is elképeszt minket, és amit ezen a helyen megfogadunk magunknak, hogy nyáron mindenképpen visszatérünk még ide.

 

 

A kilátó utáni „Források” megállóponton, egy körpanorámás teraszon figyelhetjük meg a források sajátos látnivalóit, a feltörő gázok jelenlétében, amelyek millió buborék formájában érkeznek a föld nyilásaiból.  Az itt feltörő víz Kálcium-karbonátot is szállít magával, amire bizonyíték a helyenként megjelenő sok fehér folt a tó alján.

 

 

 

 

A feltörő vizek hőmérséklete 20-22 fokos, ami ilyenkor télen igen kellemes, amit ki is használnak az emberek, akik a komplexum északi részében, a fürdőben élvezhetik a tó eme remek adottságát. Így tehát ezek a tavak sohasem fagynak be, lehetővé téve számos növény, és állatfajnak az áttelelést, mint pl.: a szubtrópusi hínár fajoknak.

 

 

 

A föltörő források napi mennyisége eléri a 30 000m3, amely nem sokkal marad el a hazai híres, hévízi forrásvidékünkétől.

 

 

 

 

Ezután a tanösvény kapuján keresztül elérkezünk a komplexum nyugati tavához, ami a gyerekek kedvence, hiszen található itt egy épített móló is, amit egy kötélhídon keresztül lehet megközelíteni, illetve egy köteles mini tutaj, amivel a tó egyik végéből a másikban húzhatjuk át magunkat.

 

 

 

 

 

Tovább haladva a tanösvény körtúrán második felébe lépünk át, ahol megérkezünk az „Éger Láperdő” megállóponthoz.

 

 

Itt mi is megtapasztaljuk a tavak valóban kellemes vizét, majd tovább haladva elérkezünk a tanösvény azon kapujához, a tanösvényi elágazáshoz, ahol nem sokkal ezelőtt jártunk. Innen jól rálátunk a fürdő területére. Csodálkozva és bájologva folytatjuk utunkat a kijárat felé, sokáig csak szavak nélkül, majd pedig beszélgetve a látottakról, kicsit újra átélve ezt a sok élményt, amitől nem könnyű elszakadni.



2020-05-15  -  Mészáros András





Cimkék: