Király-erdő tanösvény



A Király-erdő Bauxit bányái felett lévő rövid, de annál többet mondó Biharrósai tanösvényét járjuk be, amely igazán érdekes helyeket visz minket.

 

 

A Király-erdő területe mintegy 1200 km2, melyet északról a Sebes-körös folyó, keletről a Jád völgye, délről a Fekete-körös-folyó, Nyugatról pedig a béli, váradi medence határol. Legmagasabb csúcsa a Holdringató, a maga 1027 méteres magasságával.

 

 

A Király-erdő arculatának a bemutatására az egyik legjobb helyéül szolgál a Biharrósa településén található, a Farcu Kristálybarlang felett húzódó kék-pont jelzésű turistaút, amely egy tanösvény is egyben. A Központ felől, illetve az Erdődámos felől érkező út leágazásáról is eljuthatunk ide, ami megkerüli az Albioarei-szorost.

 

 

 

 

A Farcu kristályban barlang egy különleges helyen található, egy olyan ponton, ahol a kilátásunk sem szűkölködik a panorámában.

 

 

 

Itt érinti meg igazán az embert a természet, és innen indulnak el igazán a vidék iránt induló érzelmek.

 

 

A Kristálybarlangban mindenképpen érdemes lemennünk, hiszen azon kívül, hogy gyönyörű kristályokat is láthatunk, a barlang, illetve a bánya történelmében is betekinthetünk. A történelme igen gazdag, főleg ha azt vesszük, hogy itt a Király-erdőben találtak először dinoszaurusz csontokat az alumínium-oxidban.

 

 

Igen alumínium-oxid, hiszen ez a vidék a leggazdagabb bauxit banyainak a helyéül szolgált az 1900-as években. Az it fellelhető kőzet bauxit tartalmát 1874-ben fedezték fel, a Kolozsvári egyetemre küldött mintából, miszerint az itt fellelhető ércnek 50%-os bauxit tartalma van.  Ehhez képest meglehetősen későn az 1900-as évek elején alakultak az első bányatársaságok. A Jád-völgyében feltért Bauxitmennyiséget mintegy 2.2,5 millió tonnára becsülték.

 

 

Rengeteg bauxitot termeltek ki, amelyek többek között a Nagyváradon található Alumina gyárában kötöttek ki, amely 1965-től egészen 2014-ig fennált. Több helyen a felszínen termeltek, de pl. Tízfalu, Cornet, Rakás, Vércsorog, Vida, vagy Biharrósa környékén a föld alatt. Így találtak rá erre a Kristálybarlangra is, amely azóta megnyílt a látogatók előtt.

 

 

 

Ha kinézegettük magunkat nincs más hátra, minthogy meginduljunk a parkolóból induló turistaút mentén, amely a felfelé kaptat, a kék-pont turistajelzésen.

 

 

 

 

Több pihenőhellyel és tájékoztató táblával is találkozhatunk, amely a Király-erdőt igyekszik bemutatni nekünk, pl, hogy milyen növénytársulásokkal találkozhatunk.

 

 

 

Egy viszontag tisztás területen haladunk a túránk első felében, ahonnan kiváló a panorámánk Biharrósára, és a maga a Király-erdőre.

 

 

Felérünk a domb tetejére, ahonnan már szintemelkedés nélkül sétálunk be az erdőbe, hogy más aspektusából is megismerkedjünk a vidékkel, amelynek az uralkodó fafajai az Ezüsthárs, a Kocsánytalan tölgy, a Gyertyán, Hegyi-juhar, Közönséges nyír, és a Bükk.

 

 

Nem sokkal kellemesebb dolgo van, mint ebben a hangulatos erdőben sétálni, ahol elérkezünk a turistaút kilátópontjára, amely a Lazuri-szoros határoló szikláinak a peremére vezet ki minket.

 

 

 

 

Ez ember itt, akár egy óráig is képes bámulni a természet, apró részleteit. Aki járt már a szorosban, az nem tud könnyen elszakadni ettől a helytől.

 

 

 

 

 

Itt lehetőségünk van lemenni a szoros mély völgyébe is, egy igen veszélyes úton. Ha előrefelé haladunk, amerre a kilátópontunk is néz, akkor hosszú-hosszú ideig barangolhatnánk, ahol néha térdig süllyednénk a szurdok patakjának a vizében, míg eljutnák a pisztrángosig, ahol megérdemelten koronázhatnánk meg a napunkat. A pisztrángoshoz egy szekérút is vezet -Legalább is régen szekérút volt-, amely a Kristálybarlantól vezet.  

 

 

 

 

Miután kicsodálkoztuk magunkat, visszaindulunk a kék-pont jelzésen, amely egy másik útvonalon, de szép lassan visszafelé kanyarodik a Kristálybarlanghoz.

 

 

De még nincs ilyen hamar vége az útnak, hiszen még élvezhetjük ennek a szép erdőnek a hangulatát, míg kiérkezünk az erdőből, és meglátjuk, az alattunk lévő barlangrendszer egy beszakadását.

 

 

Itt kaphatunk még tájékoztatást, a régi bányákról, ahol még egy alaprajzot is láthatunk. Ha közelebb megyünk a beszakadáshoz láthatunk egy meredek lejáratott, amely ki tudja hová vezet. Mivel nagyon veszélyes, senkinek nem alánlom, hogy lemenjen oda, inkább csodálják meg ezt a gazdag alumínium-oxid tartalmú érdekes kőzetet.

 

 

Ezután már lefelé vezet az utunk, amely visszakanyarodik a körtúránk kezdeti ágába.

 

 



2019-11-11  -  Mészáros András