Kerékpárral felfedezni az Őrséget

Az Őrség Nyugat-Magyarországon, kisebb részben pedig a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. A névét onnan kapta, hogy ezen a területen, úgynevezett „őrállók” védték az országunk nyugati határait.

Itt ne számítsunk nagy hegyekre, és sebes folyókra, de kisebb lankánkra, halkan csörgedező patakora, autentikus magyar településekre viszont igen. Éppen ezért érdemes jobban megismerni ezt a térséget, magunkba szívni a friss levegőjét, a dombok sziluettjeit pedig mélyen elmenteni  a fejünkbe. Ehhez pedig a legjobban tesszük, ha kerékpárral indulunk neki, amelyet pl.: Őriszentpéteren több helyről is tudunk bérelni. Az Örség települése egybeforr az olajütéssel, és azzal a gasztronómiával, amit a tök övez, illetve a kerámia képzőművészettel. Éppen ezért több olajütő üzemet, és kézműves műhelyt is találni itt. Természetesen, mint nagyon sok más tejegységet, ezt sem lehet teljes egészében bejárni, és megismerni egy pár nap alatt, de az érdekesebb részleteit viszont igen.

Őriszentpéterről kiindulva elsőként a faszénégetőt nézzük meg, majd pedig az Árpádkori templomot.

Ezután Szalafő felé vesszük az irányt, amerre egy kellemes, és gyönyörű panorámájú út vezet.

Szalafőre megérkezve mindjárt láthatjuk a régi hűtőházat, amely nem más, mint egy jól elszigetelt mély gödör, amelyben a hűtést hatalmas jégtömbökkel oldották meg.  A jeget a közelben lévő Zala folyó szolgáltatta, amit a téli időkben szállítottak ide. A hűtőházban a jég olvadt vizére külön csatornát is építettek.

Szerek

Itt láthatunk egy meglehetősen autentikus útbaigazító táblát azt itt lévő szerekről, amelyek a valamikori "tanyacsoportok" nevei voltak, mint pl.: Papszer, Alsószer, Templomszer, Csörgőszer, vagy a híres Pityerszer, ahová mi is venni fogjuk majd az irányt.

Itt a közelben találhatóak a különböző családok tanyái is, mint pl,: a Batha tanya olajütő üzeme, ahol lehetőségünk van vásárolni a különféle olajakat, amellett, hogy betudunk tekinteni az olajpréselés kulisszái mögé is. Majd kitérünk Pityerszerre, ahol a Skanzent találjuk.

Pityerszeri skanzen

Itt részletes betekintést kaphatunk az Örségi vidék közel, és régmúltjába is. Az itt található információs táblákról többek között megtudhatjuk azt is, hogy miért kapta az Örség nevet ez a vidék.

Bemutatást kapunk a vidék növény és állatvilágáról is. Van egy interaktív kiállító terem az Őrségi éjszakáról, ahol különféle éjjeli álltahangokat is hallhatunk, mintha valóban az erdő közepén lennénk.

Nem maradhat el az Őrségi kerámia művészet bemutatása sem.

Van egy terem a különfajta vetőmagokról, amiket egyébként gondos kezek őriznek a település valamely eldugott részében is.

Majd Papszeren keresztül, Farkasfa felé vesszük az irányt. Kellemes dimbes-dombos út vezet rajta keresztül.

Orfalu

Orfalu felé fordulunk, ahol megállunk egy kisebb haranglábnál, ami szintén az Őrségre jellemző építmény.

Majd Orfalun megálunk a Moho kézműves teaháznál és sajtműhelynél, ahol egy forró teát iszunk, amihez a teafűvet a hátsó kertből frissen szedik.

Amellett, hogy talán soha nem ittunk még ennél jobb, és frissebb teát, még kellemes környezetben is vagyunk, ahol rengeteg tájékoztatást is kaphatunk a környék adta lehetőségekről: térképek, stb.

Innen az erdőbe vezet az utunk, ahol a Boszorkány ösvényen, a piros-négyzet jelzésen közeledünk a szlovén határhoz.

Ez az út egyébként a Rókagomba ösvény egy része.

Megérkezünk a szlovén határ mezsgyéjéhez, ahol Szlovénia legészakibb részét is találjuk.

Majd szép lassan kiérünk az erdőből, és a magyar Kétvölgy települése felé vesszük az irányt, ami már csak néhány kilométernyire van.

Kétvölgy

Kétvölgy, a Rába menti Vendvidéken elhelyezkedő szórványtelepülés, aminek a dimbes-dombos lankái bringával olykor megerőltetőek, de nagyon kellemes panorámát adnak. Legmagasabb pontja a 367 m-es Katinbreg(Katalin-hegy).

Itt elérkezünk a település jelképéhez, a Kétvölgy kilátóhoz, ahonnan kiváló panorámánk van az osztrák és a szlovén tájegységekre is.  A kilátó a Büricza nevet kapta, amely helyi szlovén nyelvjárásban a település egykori nevére utal.

A kilátó legfelső padlójának a magassága 7,5m, a teljes kilátó pedig 10m, amely tökéletesen elég arra, hogy letekintsünk a település szabdalt felszínű legelőire, dombjaira, amelyek között a megbúvó építmények jól illeszkednek a tájba.  

Kétvölgy települése után átvágunk a magyar-szlovén határon, hogy idegenben is megtapasztaljuk a néha szerpentines utak kellemes panorámáját, hogy aztán majd egyesen Bajánsenye felé vegyük az irányt, immáron magyar földön. Átérve Bajánsenyére megnézzük a Kerka-patak felduzzasztott tavát, ami a Tó panzió mellett van.

Bajánsenyén a Berek halászkert fogadóban koronázhatjuk meg a nap fáradalmait, ahol nem túl drágán, de igen finom, és bőséges tálakat ehetünk.