A pádisi lápvidék – Ahová ne menj be!

Pádison alapvetően kétfajta lápot különböztetünk meg. Az egyik a majdnem vízszintes felületen, és szilikátos talajon létrejött lápok, illetve azok a víznyelők, amiknek az alját egy agyagréteg zárta el, minek következtében elmocsarasodott, láposodott.

A műútról a Pádis fennsíkra felkanyarodva, balra találjuk a Nagy-Pádis–rétet, ahol sok kis elláposodott apró víznyelőt látunk, amelyek az említett láposok utóbbi csoportjába tartoznak.

A lápvidékek első csoportjába tartozó területet pedig a pádisi (Molhaşul Mare De La Izbuc) tőzeglápos néven ismeretes helyen fedezhetjük fel, amelyet szintén nem messze találunk Pádistól. A láp 8 hektáros területen fekszik, ahol a tőzeg átlagos vastagsága eléri a 4 métert is, és a térfogata több, mint 300 000 köbméter.

A tőzeglápos felé a Pádis irányába vezető műúton kell tovább haladni, a Doda Pilii felé vezető szekérúton.

Az út egy picit szerpentines lefelé, hiszen viszonylag sokat csökken a magasság.  Kb. 3 km megtétele után jobbra letérve érhetjük el a tőzegláp területét.

Ha van térképünk, akkor innen akár toronyirányt is mehetünk, hiszen az erdőben csupán csak 1-200 métert kell megtennünk, hogy a lápvidék széléhez érjünk, amit az itt folyó bővizű sebes patak választ el tőlünk.

A sebes patakon való átkelés ugyan nem egyszerű, de ha átjutunk rajta, és néhány métert tovább megyünk, akkor mondhatni meg is érkeztünk.

A tőzeglápos fokozottan védett terület, amit sok kis apró tavacska tarkít. Ezek mélysége elérheti a 7 métert is.

A növényzet lassú növekedésű, a savas és táplálékszegény talajhoz jól alkalmazkodó fajokból áll, amelyek többnyire tőzegmohák. A tőzegmoha a tőzeglápos alapját teszi ki, amely párnácskák formájában fejlődik.

Fellelhetőek még a borókák, avagy a gyalogfenyők, de megtalálható még a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) is, amely egy ritkaságszámba menő húsevő növény.

A lápos melletti Kék-Magura hegyről egész jól látható a lápvidék gyönyörű madártávlati panorámája.

A lápos száraznak tűnő részein járkálni furcsa érzés, hiszen mintha egy nedves szivacson sétálnánk, ahol lábunk több centimétert süllyed a talajjal együtt, ami valójában a lápos tőzegmohája ugye. Reménykedünk, hogy vastag, és nem szakad be alattunk.

Tehát semmiképpen sem ajánlott ide bejönni, hanem inkább a javallott megfigyelő pontokról vizslatni a természet ezen különlegességét.