Ahonnan Bécs utcakövei is származnak

A Karancs-Medves vidék a Cserhát és a Mátra között ékeskedik gazdag hegységeivel, vízforrásaival, híres bazaltszikláival és egyéb természeti és ember által épített kincseivel.

Ez a környezet valóságos kis ékszeres doboz. A kb. 5 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységeknek köszönhetően hatalmas mennyiségű bazalt érkezett a mélyből, amely több nagyobb és híresebb csúcsot emelt a vidéken. Ezeknek, és a kőzet gazdag barnakőszenet tartalmazó rétegeinek köszönhetően több, mint 30 bánya működött a területen. Hatalmas bányavidék volt valamikor ez a vidék, amely a mai napig magában hordozza a bányászat fénykorának emlékeit. Ezt egy rendkívül jól kiépített tanösvényen keresztül ismerhetünk meg.

Nagy-bánya - a túra kezdete

A területet turistautak és tanösvények tömkelege tarkítja, amelyekbe nem nehéz belebotlani még akkor sem, ha toronyirányt indulunk neki az erőnek. A hivatalos turistaút és tanösvény Eresztvényből, a Geoparki látogatóközpont mellől indul, a zöld T jelzésen, egy igen kellemes erdei séta képében.

A látogatóközpontba mindenképpen érdemes betérni, kimenni a teraszra, és a tiszta levegőn meginni egy teát vagy egy kávét. Van lehetőségünk különböző kézműves termékeket is vásárolni, mint pl. mézet vagy lekvárt, de ezenkívül még rengeteg kerékpár alkatrészt is készleten tartanak.

Itt meglehetősen készségesen állnak a turistákhoz, és sok informatív útravalóval látják el a túrázót a környékkel kapcsolatosan. Emellett még jókat ehetünk, ihatunk, minőségi kávét is kérhetünk, mintha csak egy Frei kávézóban lennénk.

Miután a látogatóközpontban energiát merítettünk, elindulunk a zöld T jelzésen a látogatóközpont mellett. 

A jelőlések elég sűrűn vannak, bár érdemes odafigyelni, hiszen a kereszteződésekben nem teljesen egyértelmű, hogy merre is kell fordulni, így hamar szem elől veszíthetjük a jelzést. 

Nem sokkal több, mint 1 km séta után megérkezünk a Nagy, azaz az Eresztvényi bányához, amely a környék legnagyobb bányája.

Egy bazalt bányáról van szó, amelynek a 90 éves működése alatt 2-3 millió tonna bazaltot termeltek ki. A bazaltot aztán kisvasúton keresztül szállították le Somoskőújfaluig, ahol a kőzet már a széles nyomtávú vasutas kocsin folytatta az útját a belföldi településekre, illetve szomszédainkhoz és még tovább, pl. Bécsbe vagy Párizsba. 

A tanösvény mindenféle információval ellát minket a környék geológiai, és a valaha itt működő bányamunkák tudnivalóiról.  Az itt lévő sziklafalakon a természet is nagyon jól prezentálja nekünk, hogyan rétegződik az itt lévő kőzet, amiről a mellette lévő tábláról olvashatunk magyarázatot. 

1. A legfelső réteg a bazalt, ami a képen nem látható, hiszen azt már letermelték róla.

2. Alatta a vulkáni láva megkövült hólyagos salakja. 

3. Majd a rendkívül érdekes kristály-tufa.

4. Normál tufa réteg.

5. A tufa réteg alatt húzódik a homokkő, ami már a földben van, így azt nem láthatjuk. 

6. A homok alatt pedig feltehetően kőszén van, amit innen nem bányásztak, ugyanis azt csak bizonyos helyekről termeltek ki.

Valószínűleg úgy ítélték meg, hogy nem éri meg kitermelni innen a szenet. Ha pedig a mostani erőviszonyokat nézzük, ahol az elektromos autó egyre nagyobb teret hódít magának, úgy lesz már egyre kevesebb igény a szénre is. Így az itt található kőszén réteg már valószínűleg a földben is fog maradni. 

Utunk során rendkívűl sokszínű bazaltfolyásokat is láthatunk. 

Egyik tábla arról tájékoztat minket, hogy a mellette lévő bazalt szikláknak milyen szerkezeti sajátosságai vannak, hiszen több bazalt típust is megkülönböztetünk egymástól.

Előfordult az régebben, hogy az innen elszállított bazalt 10-20 év múlva a környezet viszontagságai miatt mállásnak, törésnek indult, ami egy utcakőnél rendívül bosszantó volt. Később kiderült, hogy a bazalt minőségét egy úgynevezett nefelin ásvány is befolyásolja. Ezt az ásványt szabad szemmel nem lehet kiszúrni és a kőzeten belüli eloszlása is szeszélyes. A 19. századi technikákkal feltehetően nem is tudták ezt kimutatni. A természet erre később adta meg a választ, amit az itt lévő bazaltfalon prezentálja azt. A képen látható fölső bazalt réteg gömbölyű szerkezetű, ami a magas nefelin tartalmának köszönhetően így tudott erodálni.  Az alatta lévő homogén bazalttömb viszont meglehetősen egyenes, amin nem fogott az időjárás vasfoga, valószínűleg az alacsony nefelin tartalmú ásvány miatt.

Margit-bánya

A most megszerzett információ és a természet csodás látványa miatt, rendkívül nagy örömmel indulunk tovább a Margit-bánya irányába. Először kijutunk a peremre, majd néhány 100 méter megtétele után igen meredeken érkezünk le a bánya alsó részére.

Itt szintén rengeteg tájékoztatást kapunk a kihelyezett információs táblákról pl., hogyan nézet ki az ősvölgy kőzetrétege, ami az egyik sziklán látható is.

Maga a tanösvény krüljárása 2-3 órát vesz igénybe, de ha beleszámoljuk a gazdagon elhelyezett tájékozató táblák elolvasását, megértését, majd az újonnan szerzet információkra való rácsodálkozást, akkor bizony rájövünk, hogy ebbe az időbe nem fogunk beleférni.

Az körtúra alkalmával több, úgynevezett ritzer házzal találkozunk, amelyben német ajkú vendégmunkások laktak. A vendégmunkások 1 hetes turnusokban váltották egymást. Az élelmezésükről saját maguk gondoskodtak, amely többnyire hideg élelem volt. A bányászok a munka után így hamar nyugovóra tudtak térni, hiszen ezek a házak nem estek messze a munkahelyüktől, amelyben esténként a petróleumlámpa fénye mellett beszélgethettek.

Közép-bánya

A Mária-bányától elindulva alig egy kilométert teszünk meg, és elérkezünk a Közép-Bányához, aminek a medrét egy gyönyörű szép tó is tarkítja. 

A tó kiterjedése sokkal nagyobb, mint amennyit mutat magából, hiszen meglehetősen mély, és hosszan benyúlik a kőzetréteg alá. Amint látható, a turistaút egy falépcsőn keresztül felvisz a bánya peremére minket, ahol gyönyörködhetünk a tó szépségében. 

A tó egyik érdekessége, hogy megtalálható a vizében az édesvízi medúza is.

A vidék vulkanikus történelmének gazdagságát az is bizonyítja, hogy itt található meg Európa legnagyobb egybefüggő bazalt fennsíkja is, a Medves-fennsík.

Kis-bánya

A tanösvény következő pontja a Kis-bánya, de előtte még a turistaúton belebotlunk egy elhagyatott bányalejáratba. 

A Kis-bánya valójában nem is olyan kicsi. Több, nagyobb kúpokat is találhatunk itt, amit a bányászat melléktermékeként, mint fel nem használható kőzetből halmoztak fel.

A bánya annyira nem volt kicsit, hogy a vasúti sineket egészen idáig rakták le. Innen a Somoskőújfalui vonal hossza 10km volt, amelyet a szerelvénynek egy 140 méteres szintemelkedés mellett kellett legyőznie.

Ezután felmegyünk a bánya fölső részére.

A túraösvény nem csak a tavasztól - őszig terjedő időszakban gyönyörű, hanem még ilyenkor a téli időkben is, és nagyon pozitív érzéseket kelt az emberben. Egyszerűen csak boldog itt az ember. Nem tudni miért, de ez igazából nem is fontos.

Új-bánya

Miután visszafordulnánk a műúton Eresztvény felé, még mindéképp be kell térnünk az Új-bányába, ami nem maradhat ki túránkból. Itt is szintén követjük a zöld T jelzést, de nem a műút irányába, hanem balra.

Igazából az ismeretterjesztő táblákon kívül, és hogy egy mederben vagyunk, már semmi nem emlékeztet arra, hogy itt valamikor egy bánya működött. De ez nagyjából minden bányára igaz. A természet lassan visszafoglalja magának a lecsupaszított (úgynevezett pionír) területeket, amiről egy másik tájékoztató táblán keresztül részletes szemléltetést is látunk.

Az itt lévő térképpel ellátott tájékoztató táblák rendkívül részletesek és beszédesek is. Sok mindent mesélnek a helyről, mintha csak egy idegenvezető lenne mellettünk.

Az Új-bánya után az idefelé tartó úton már elhagyhatjuk a tanösvényt, és a szekérúton a műút irányába fordulunk, ahonnan 5-10 perc alatt leérhetünk, és könnyedén lefelé haladva visszaérhetünk az eresztvényi Geoparki látogatóközpontba, ahonnan a túránkat is kezdtük.