Az eldugott vízi paradicsom

Létezik Tatán egy kis egres erdő, aminek az első látására nem sok jelentőséget tulajdonit az ember, pedig a számos ritka növény és madárfaj mellett, otthon ad Magyarország egyik legnagyobb forrásvidékének, a Fényes-forrásoknak.

A Fényes-forrás tanösvény nem egy szokványos ökoturisztikai látnivaló, hiszen a facölöpökön álló fapallós ösvény közvetlenül a források tavai felet fut, közel 1400 méter hosszan. A bejárat jobb oldalánál a fürdő területét találjuk, a baloldalán pedig a tanösvény bejáratát.

A tanösvény bejáratánál egy hatalmas torony is van, melyben egy üvegcsövön keresztül láthatjuk a forrásvíz magasra törő sugarát. Ez a 14 méter magas torony azt jelzi, hogy az alattunk lévő forrás milyen magasra is tud szökni.

A tanösvény kb. 4 hektáros területen fekszik, ahol 18 állomáson keresztül tudhatunk meg információt a lápos élővilágáról, a források jellemzőiről. 

Már a tanösvény első méterei elvarázsolják az embert, főleg akkor, mikor az első tó-hoz, a Sarki-forrás-hoz érkezik, és elcsodálkozik a víz érdekes színében és a környezet emberléptékű mivoltában.

A tanösvényen több, mint 300 növényfaj található meg, köztük számos érdekes is, mint pl. a Pókbangó, a Fehér tavirózsa, vagy éppen a Selymes boglárka. A turistautunk még az elejénél elágazik, de ne aggódjunk, kövessük a jelzett haladási irányt, hiszen az utunk később körtúraszerűen az elágazás másik oldalán fog visszatérni.

A forrásvidék nem mindig pompázott ilyen színben, hiszen a közelben lévő bányáknak köszönhetően, a források vizei a 70-es évek elejére szinte teljesen elapadtak. A szénbányák művelése szerencsére nem tartott sokáig, ugyanis 1990-re szinte mindegyiket bezárták, így a 2000-es évektől kezdődően újra megeredtek források és vele együtt újra ébredt a természet is.

Sajnos nem maradéktalanul, hiszen olyan különleges növényfajok haltak ki, mint pl.: a Színes békaszőlő, a Lápi hízóka, vagy a Lápi rence.

A cölöpös tanösvény a Nagy-Égeresbe vezet minket, ahol egy nagy kilátóban vehetjük szemügyre a forrás végtelen apró részleteit.

Az előttünk lévő panorámát a tó vize egy másik aspektusból is visszaadja nekünk.

A forrásvidék, még így a tél beáltakor is elképeszt minket, és amit ezen a helyen megfogadunk magunknak, hogy nyáron mindenképpen visszatérünk még ide.

A kilátó után a „Források” megállóponton, egy körpanorámás teraszon figyelhetjük meg a források sajátos látnivalóit, a feltörő gázok jelenlétében, amelyek apró buborék formájában érkeznek a föld nyilásaiból.  Az itt feltörő víz Kálcium-karbonátot is szállít magával, amire bizonyíték a helyenként megjelenő sok fehér folt a tó alján.

A feltörő vizek hőmérséklete 20-22 fokos, ami ilyenkor télen igen kellemes, főleg azoknak, akik a komplexum északi részében, a fürdőben élvezik a tó eme remek adottságát. Így tehát ezek a tavak sohasem fagynak be, lehetővé téve számos növény, és állatfajnak az áttelelést, mint pl.: a szubtrópusi hínár fajoknak. A föltörő források napi mennyisége eléri a 30 000m3-t, amely nem sokkal marad el a hazai híres, hévízi forrásvidékünkétől.

Ezután a tanösvény kapuján keresztül elérkezünk a komplexum nyugati tavához, ami a gyerekek kedvence, hiszen található itt egy épített móló is, amit egy kötélhídon keresztül lehet megközelíteni, illetve egy köteles mini tutaj, amivel a tó egyik végéből, a másikba húzhatjuk át magunkat.

Tovább haladva a tanösvényen, a körtúránk második felébe érkezünk, az „Éger Láperdő” megállóponthoz.

Itt mi is megtapasztaljuk a tó valóban kellemes vizét, majd tovább haladva elérkezünk a tanösvény azon kapujához, a tanösvényi elágazáshoz, ahol nem sokkal ezelőtt jártunk. Innen már jól rálátunk a fürdő területére. Csodálkozva, és bájologva folytatjuk utunkat a kijárat felé, sokáig csak szavak nélkül, majd pedig beszélgetve a látottakról, kicsit újra átélve ezt a sok élményt, amitől nem könnyű elszakadni.